Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-03
15 Románia nem tiltakozik - Románia azonban tiltakozott. Ekkor a Fideszkormány két dolgot tehetett: vagy kihagyja a törvényből a velencei bizottság jelentése által megkérdőjelezett, nem oktatással és kultúrával öszszefüggő kedv ezményeket, vagy kiterjeszti azokat a tiltakozó ország - Románia - minden állampolgárára. Az első esetben elkerülte volna a hazai politikai konfliktust, viszont látványosan kellett volna engednie: egy kulcsfontosságú ponton módosítania kellett volna a törv ény szövegét. Hogy névlegesen a változatlan törvény léphessen hatályba, Orbán inkább a másik megoldást választotta. Két olyan ponton vállalta a magyar érdekek feladásának vádját, ahol súlyos feszültségektől szenved az ország: a keletmagyarországi munkaerőpiaci helyzet és az egészségügy nyomorúsága. Hiába védekezik a Fidesz azzal, hogy nem fenyegeti több tíz millió munkavállaló a magyar munkaerőpiacot - ami persze igaz , hiszen akár csak néhány tízezres pótlólagos munkaerőkínálat a keletmagyarországi a lkalmi munka piacán már érzékelhetően befolyásolhatja a munkavállalók pozícióját. Azzal az ellenérvvel pedig, hogy a külföldiek munkavállalása szabályozásának számos eleme közül csak egyet - a piaci helyzet mérlegelését - iktat ki a megállapodás, magát a s tátustörvény foglalkoztatási kedvezményét értékeli le Pokorni Zoltán. Az egész ország egészségügyi helyzetéhez képest a néhány ezer további igényjogosult megjelenése marginálisnak tűnhet - azokban azonban, akik nem jutnak hozzá a szükséges gyógyszerhez vag y nem kerülnek időben műtőasztalra, ennek a marginális többletigénynek a befogadása is riadalmat kelt. Bízhatunk benne, hogy eljön majd az az idő is - Románia és Jugoszlávia uniós csatlakozásának ideje , amikor lebonthatók a magyar és a román, jugoszláv s tb. munkaerőpiacot elválasztó adminisztratív falak, de 2002 januárjában még bizonyosan nem tart itt szomszédaink munkaerőpiaci helyzete és bérszínvonala. A megoldás ezért csak a foglalkoztatási és társadalombiztosítási kedvezmény elhagyása lehet, mint azt az SZDSZ törvényjavaslatában kezdeményeztük. A megállapodásban a Fideszkormánynak tudomásul kellett vennie az ajánló szervezetek szerepkörének radikális korlátozását. Noha a törvény ezt maga nem szabályozta, a szándék nyilvánvalóan az volt, hogy a kiseb bségi magyarok a státusirodák útján kérelmezik az igazolványokat, és ott is kapják meg azokat. Ehelyett a megállapodás szerint az igazolványokért Magyarországra kell utazni, s csak kivételként vehetők át a magyar konzulátusokon (amelyek ilyen tömegű hatósá gi ügyintézésre nyilvánvalóan alkalmatlanok). Összeomlott így az a szándék, hogy a magyar állam kihelyezett hatóságokat működtessen a szomszéd országok magyarlakta területein. Egy ponton emellett az egyetértési nyilatkozat betű szerint is ellentétes az elf ogadott törvénnyel. A törvény 19. § (2) bekezdése szerint az "erre kijelölt magyar központi közigazgatási szervtől... arcképes "Magyar igazolvány" kiállítását kérheti a jelen törvény hatálya alá tartozó magyar nemzetiségű személy..., amennyibenÉ a 20. §ba n meghatározott ajánló szervezet az ajánlást kiadta." Az egyetértési nyilatkozat I. 5. pontjában viszont a következő áll: "A magyar ajánlószervezetek vagy egyéb szervezetek Románia területén nem adnak ki olyan ajánlást, amely az etnikai eredetre vagy egyéb feltételre vonatkozik. Ezek a szervek, illetve egyéb szervezetek Románia területén csak - egyéb hivatalosan igazoló iratok híján - jogilag nem kötelező erejű információt szolgáltathatnak." Ha a kormány komolyan veszi azt, amit Orbán Viktor Adrian Nastasév al aláírt, akkor módosítania kell a törvény idézett helyét. Legegyszerűbb természetesen egyszerűen elhagyni a törvényből - a hozzátartozói igazolvánnyal együtt - az ajánló szervezet intézményét is (mint ezt az SZDSZ kezdeményezte), hiszen érdemi szerepe ne m maradt. Az OrbánNastasemegállapodás aláírása óta a legkevesebb szó annak arról a pontjáról esett, amely valóban megalázza a kormányt, sőt az országot és a magyar kisebbségeket is. Az egyetértési nyilatkozat I. 10. pontjában Orbán Viktor azzal értett u gyanis egyet, ami a következőképpen szól: "A Magyar Köztársaság nem nyújt támogatást a romániai magyar politikai szervezeteknek, kivéve a román hatóságok előzetes értesítésével és hozzájárulásával." Ez az a pont, ahol a megállapodás egyértelműen elvesz, mé gpedig nemcsak az elfogadott státustörvényhez képest, hanem az elmúlt több mint tíz év gyakorlatához képest is. Azóta ugyanis, hogy mind Magyarországon, mind a szomszéd országokban összeomlott a pártállam, a mindenkori magyar kormány jelentős anyagi és sze rvezeti támogatást nyújt a szomszéd országok magyar kisebbségi szervezeteinek, s e fölött - mint az államtól független szervezetek fölött általában - az érintett állam semmiféle, a pártállamban szokásos ellenőrzést nem gyakorol. Amivel Orbán Viktor most eg yetértett, az nem más, mint a kisebbségi szervezetek fölötti pártállami fennhatóság helyreállítása. Már a nyáron, a termőföld és a munkaerőpiac ügyében Brüsszelben kötött kompromisszum megmutatta: Orbán, aki elemében van, amikor hatalmi pozícióban ráerősz akolhatja a maga akaratát másokra, bajba kerül, ha egyenrangú partnerrel kell egyezkednie. Az az álláspont - külföldi nem juthat magyar földtulajdonhoz , amely alkalmas volt a korábbi kormány elleni demagóg fellépésre, csapdának bizonyult a brüsszeli tárg yalásokon, és olyan megállapodásba vitte bele a Fideszkormányt, amellyel látványosan feladta saját korábbi álláspontját, és ugyanakkor súlyos engedményt tett a munkaerőpiac ügyében is. (Holott a földtulajdon ügyében úgy is - a dán típusú szabályozással - meg lehetett volna védeni a magyar gazdák földpiaci pozícióját, hogy ezért ne kelljen Brüsszelben ellentételt kínálni.) Most valami hasonló történt: Orbán ragaszkodott "a nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítésének" dogmájához, s hogy elkezdhesse oszto gatni a magyarigazolványokat, megalázó ellentételezést kellett nyújtania. Akarnokként beválik - külpolitikusként csődöt mondott. vissza A szerző országgyűlési képviselő (SZDSZ)
