Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-17
7 hogy nemcsak annak politikai vetületeiről, hanem konkrét rendelkezéseiről és az ezzel kapcsolatos konkrét román kifogásokról is részletesen beszéltünk. Körvonalazódott az, hogy a román kormány hol látja a kompromisszum lehetőségét. Utána ezt megtárgyaltu k a magyar kormány képviselőivel is. Amire odajutottunk, hogy a megállapodás konkrét tartalmáról beszélhettünk, már mi magunk is láttuk, hol van a kompromisszum lehetősége. Nem véletlen, szinte történelmileg előzménytelen, hogy a két miniszterelnök budapes ti találkozóján jelen volt az RMDSZ két politikusa is. - Már a tárgyalások, a közvetítés során is felmerült a könnyített munkavállalás kiterjesztése minden román állampolgárra vagy csak az utolsó pillanatban? Ki vetette fel mint lehetőség, a magyar vagy a román fél? - Kezdettől fogva köztudott volt, hogy a román miniszterelnök legsúlyosabb kifogásként a szociálisgazdasági jellegű kedvezményeket nehezményezte, ezen belül többször konkrétan megnevezte a munkavállalás kérdését. Ezt az álláspontot nemcsak mi, hanem a közvélemény és a magyar politikai pártok is ismerték. Aki erre a konfliktusra odafigyelt, tudhatta, hogy a munkavállalás a kulcskérdés, ebben kell megtalálni a kompromisszumot. Hogy milyen lesz a kompromisszum formája, az mindvégig, az utolsó perci g kérdőjeles volt. - Nem csökkenti az RMDSZ sikerélményét, illetve a státustörvény értékét az, hogy a könnyített munkavállalást kiterjesztették minden román állampolgárra? - Mi ezzel a rendelkezéssel egyetértettünk. Ezáltal az erdélyi magyaroktól nem vette k el semmit, csupán mások is kaptak kedvezményt. Nyilván élesebb lesz a verseny a lehetséges munkahelyekért, de végül is három hónapos idénymunkáról van szó. Egyrészt én nem hiszek abban, hogy ez a lehetőség felborítaná a magyarországi munkaerőpiacot, másr észt sohasem úgy szemléltük a törvényt, mint aminek legfontosabb rendelkezése ez az engedmény. Én úgy értelmezem, mint egy ideiglenes helyzetre való ideiglenes megoldást. Távlatilag csak azt tudom támogatni, hogy az erdélyi magyarok a szülőföldjükön kapjan ak munkalehetőséget. Most ez nem mindenki számára lehetséges, vannak, akik hosszú ideje idénymunkára kimennek Magyarországra. Ezt szabályozni kell valamilyen formában, de hangsúlyozom: távlatilag nem ez a célunk. - A státustörvény körüli, korábbi magyarma gyar polémiában is ön azt hangsúlyozta, hogy a törvény célja a szülőföldön maradás és boldogulás támogatása kell, illetve kellene hogy legyen. Véleménye szerint ez a rendelkezés elősegíti a szülőföldön maradást vagy a kitelepedést ösztönzi? - Ha őszinték v agyunk, akkor el kell ismernünk, hogy minden magyarországi vendégmunkának lehet kitelepítő hatása, még a rövid idejű idénymunkának is. Viszont olyan helyzetben, amikor Romániában nagyon sokan rossz helyzetben vannak, ennek az idénymunkának a lehetőségét ne m lehet meggátolni, inkább szabályozni kell. E törvény adta lehetőségnek valószínűleg annyi hatása lesz, hogy az amúgy is létező feketemunkát némiképpen kifehéríti. Nem hiszem, hogy lényegesen megnöveli az amúgy is kint dolgozók számát. Akik nem magyarként mentek magyarországi vendégmunkára, eddig sem álltak meg ott, ezután sem fognak. - Véleménye szerint a szimbolikus értékén túl milyen többletet nyújt e törvény a kedvezményezetteknek, hiszen eddig is léteztek magyar állami támogatások, legtöbb esetben épp azok, amelyeket a jogszabály tételesen felsorol? - Maga a szimbolikus érték is többlet, s noha nem vagyok a szimbólumok embere, el kell fogadnom, hogy ez fontos. A himnusz, a nemzeti lobogó is csak szimbólum, mégis mindannyiunk számára fontos. Nem szabad egy közösség életében a jelképek értékét lebecsülni. Konkrétumok tekintetében valóban inkább keretbe foglalja azt a támogatási rendszert, amely eddig is létezett. Hoz néhány új dolgot is, mint például a diákkedvezmények és utazási kedvezmények rendszere. H a jól működik majd a kedvezménytörvény, legfontosabb rendelkezése a családi pótlék elve lesz. Alapjában véve, összességében csak rendszerbe foglal valamit, ami már létezett. - Mire számít az RMDSZ, mekkora réteget fog érinteni a törvény Romániában? Végezte k arra vonatkozó felmérést, hogy hányan kívánnak élni a kedvezményekkel, illetve hányan igénylik a magyar igazolványt? - Szerintem a kedvezményeket kevesebben fogják igényelni, mint az igazolványt, az sem kizárt, hogy nagyságrendi különbség lesz a két szám között. Nem végeztünk felmérést, de tudomásom szerint nagyon sokan lesznek, akik valamiféle szimbolikus elégtételként akarnak hozzájutni a magyar igazolványhoz. Lesz nek nyilván olyanok is sokan, de az előbb említetteknél kevesebben, akik a kedvezményekkel élni kívánnak. Különösen a fiatalok, a diákok, a romániai magyarság legmozgékonyabb rétege érdekelt ebben.
