Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-16
15 rendkívüli ülést, merthogy "nem látja annak értelmét", hiszen "február 4én egyébként is lesz parlamenti ülés". Hogyhogy? Szocialista politikusok az elmúlt napokban újra meg újra azzal vádolták a megállapodás kapcsán az Orbánkormányt, hogy elárulta a magyar munkavállalókat és a határon túli magyarokat. Mindez a parlamenti szünet kezdetén, karácsony előtt történt. Hogyan is volt ez korábban? A szocialista frakció 1999 áprilisában "látta értelmét" rendkívüli par lamenti ülés kezdeményezésének az ár- és belvízkárok enyhítésének kérdésében, pedig akkor is következett a rendes ülés. "Látta értelmét" 1999 májusában is a gyógyszerárak és a közalkalmazotti bérek ügyében, holott akkor is volt rendes ülés. "Látta értelmét " 2001 augusztusában is a miniszterelnök FVMügyekkel kapcsolatos felelősségének ügyében, holott szeptemberre már összehívták a rendes ülést. Akkor most, ebben az ügyben, három hónappal a választások előtt miért nem látja értelmét a szocialista frakció, ho gy az Országgyűlés plenáris ülésén, a televízió kamerái előtt kelljen Orbán Viktornak magyarázatot adnia arra, hogy miért írta alá Adrian Nastaséval az egyetértési nyilatkozatot? A szocialista frakció be is nyújtott az Országgyűlésnek egy határozati javasl atot is a megállapodás felfüggesztéséről. Nem akarnák a szocialisták, hogy az Országgyűlésnek tárgyalnia kelljen javaslatukról, vagy a Fidesznek - mint minden korábbi alkalommal - ismét botrányosan kelljen megakadályoznia a rendkívüli ülést? Nagy Sándor t ovábbi indokot is felhoz: "A szocialistáknak nem a kedvezménytörvény alapelvével van problémájuk, ezért csak az ehhez kapcsolódóan megkötött magyarromán egyetértési nyilatkozat végrehajtásának felfüggesztését kezdeményezték". Igen, a szocialisták a bizott sági üléseken hangsúlyozták: nekik csak az egyetértési nyilatkozattal van bajuk, a törvénnyel, amelyet júniusban megszavaztak, nincs. Nem tudni persze, hogy mit ért Nagy Sándor "a kedvezménytörvény alapelvén", amivel nincs problémájuk, s vannake olyan rés zletei, amelyekkel van. A kérdés most a következő. Orbán Viktor nem jó kedvében írta alá Adrian Nastaséval a nevezetes nyilatkozatot, hanem azért, mert az Európai Unió országjelentése a velencei bizottság jelentésére támaszkodva megállapította: a státustö rvény "egyes rendelkezései szemlátomást ellentétesek a kisebbségvédelem érvényes európai normáival". Melyek is ezek? A velencei bizottság szerint "Ha egy állam igazgatási, kvázi hivatali feladatkört juttat más országban bejegyzett nem kormányzati szervezet eknek, az az államhatalom gyakorlásának közvetett formája, és mint ilyen, megengedhetetlen, hacsak külön nem járultak hozzá." Ennek ismeretében kellett az egyetértési nyilatkozatban Orbánnak elfogadnia, hogy a kisebbségi magyar szervezetek által létrehozot t irodák csak információt adhatnak, a törvényben tételesen szereplő "ajánlást" nem. Márpedig az ajánlás intézménye - vagyis hogy nem elég a kisebbségi magyar saját nyilatkozata, hanem ezt ajánlással kell alátámasztani - kétségtelenül a státustörvény "alape lvei" közé tartozik, és az MSZP ezt sajnos elfogadta. A törvény vitájában csak a külön ajánló szervezetek felállítását kifogásolta, s azt szerette volna, ha a kisebbségi szervezetek és egyházak (amelyek "más országban bejegyzett nem kormányzati szervezetek ") maguk adhatnák ki az ajánlást, ami a velencei bizottság kritériumainak ugyanúgy nem felelt volna meg, mint a törvényben szereplő ajánló szervezet. Azt is leszögezte a velencei bizottság: "Az oktatáson és kultúrán kívüli területeken a bizottság álláspont ja szerint a megkülönböztetett kezelés csak kivételes esetekben, s csak valóban azzal a céllal nyújtható, hogy az anyaországhoz fűződő kapcsolattartást mozdítsa elő". Ennek az elvnek a fényében minősült diszkriminatívnak a státustörvényben szereplő foglalk oztatási és társadalombiztosítási kedvezmény, s ezért kellett Orbánnak választania: vagy elhagyja a törvényből ezt a kedvezményt, vagy elfogadja annak kiterjesztését minden román állampolgárra. Orbán - mint tudjuk , hogy mindenáron megőrizze a törvény szö vegét és ezzel a siker látszatát, az utóbbit, a kiterjesztést választotta. Aligha vitatható, hogy a kisebbségi magyaroknak nyújtott foglalkoztatási kedvezmény is a törvény "alapelvei" közé tartozik. A szocialisták kifogásolják a foglalkoztatási kedvezmény kiterjesztését minden román állampolgárra, ami érthető, hasonló helyzetben a német, az osztrák vagy a francia szociáldemokraták is ezt szokták tenni. A kérdés azonban a következő: aze az álláspontjuk, hogy az "egyetértési nyilatkozat" előtti állapotot kel l fenntartani, vagyis ki kell tartani a magyar nemzetiségűeknek nyújtott foglalkoztatási kedvezmény mellett, és ezért tartják indokolatlannak az SZDSZ törvénymódosítási kezdeményezését. Ebben az esetben azonban a szocialisták alighanem úgy vélekednek, hogy a velencei bizottság álláspontja és az Európai Unió országjelentésében szereplő, erre épülő bírálat téves (mintha Tabajdi Csaba mondott volna ilyesmit), és azt Magyarországnak nem kell figyelembe vennie. Ez volna az MSZP álláspontja? Vajon ezen az alapon mondják azt a szocialisták, hogy nincs szükség parlamenti ülésre? Nem szívesen emlékeztetem a szocialistákat arra, hogy társtettesei annak a státustörvénynek, amelyet az európai intézmények az ismert módon minősítettek. Ha azonban Nagy Sándor ily módon ki tart mellette, kénytelen vagyok rá. Ahogy ugyanis a törvényt kezdeményező és az Országgyűléssel (és benne a szocialistákkal) elfogadtató Orbán Viktornak választania kellett három dolog között: vagy ragaszkodik a törvényhez, és akkor ki kell terjesztenie a foglalkoztatási kedvezményt a nemmagyarokra is; vagy lemond a nem az oktatással és kultúrával összefüggő kedvezményekről; vagy pedig az Európai Unió álláspontjával helyezkedik szembe, ezt a választást az MSZPfrakció sem úszhatja meg. Azt követően ugyani s, hogy a státustörvényt az Országgyűlés 93 százalékos többséggel elfogadta, az - ha az egyetértési nyilatkozat révén megcsonkítva is - hatályba lépett, és olyan minősítéseket kapott az európai intézményektől, amilyeneket kapott, a keletkezett probléma meg oldása már nemcsak a Fidesz problémája. Ha - mint bízunk benne - a jelenlegi ellenzék április után kormányra kerül, akkor a jelenlegi ellenzéknek kell a problémával szembesülnie. Ma a Fideszkormány, amikor egyszerre állítja, hogy a törvény hatályba lépett ; hogy
