Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-16
5 Ján Füle, a szlovák államfő sz óvivője bejelentette, hogy Rudolf Schuster és Mikulás Dzurinda csütörtökön közösen áttekinti a státustörvénnyel kapcsolatos szlovák – magyar vita helyzetét. Hétfőn a bodrogközi Királyhelmecen, tegnap pedig Kassán újabb közreműködő iroda nyílt, ahol a magyari gazolványért folyamodó kérelmeket gyűjtik össze. A már működő három irodában eddig mintegy nyolcszáz kérvényt vettek át – közölte lapunkkal Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért irodavezetője. vissza Jugoszlávia széth ulló cserepei A Vajdaságban a tartomány autonómiájáról rendelkező "omnibusztörvény" mielőbbi elfogadását sürgetik Nehézkessé vált az utóbbi időben az új jugoszláv és szerb kormány működése. A bő egy éve hatalomra került új, demokratikusan megválasztott ko rmányok lendülete a kezdeti lelkesedés után mintha megtorpant volna. Bár a Milosevicsrezsim megbuktatása óta Jugoszlávia nemzetközi elszigeteltsége megszűnt és Belgrád hitet tett a demokrácia mellett, az ország több súlyos belpolitikai problémával találta magát szemben. Ezek: 1. Montenegró státusa. 2. Koszovó helyzete. 3. A Vajdaság autonómiájának a visszaállítása. Elképzelhető, hogy a válság a tíz éve – a titói Jugoszlávia romjain – megalakult ország összeomlását okozhatja. Montenegró. A Jugoszláv Szövets égi Köztársaság két tagköztársaságának egyike. Montenegróban a mintegy tízmilliós ország lakosainak alig 6 százaléka él. A viszony Podgorica és Belgrád között az utóbbi három évben mérgesedett el. Azóta, hogy 1997ben Milo Djukanovicsot választották meg Mo ntenegró elnökévé. Kenyértörésre 2000ben került sor. A Milosevicsdiktatúra bukása után Podgoricában elfogadták a Szerbia és Montenegró szövetségi rendszerének (Jugoszláviának) az átalakításáról szóló koncepciót, majd meghirdették a köztársaság önállóságá nak tervét. Belgrád figyelmeztetései ellenére Podgorica önálló kül, pénzügy, gazdaság- és vámpolitikát épített ki. Montenegró függetlenségét a jugoszláv köztársaság mintegy 600 ezer lakosa közül sokan (a szavazók csaknem 40 százaléka) azonban nem támogat ják. A Nyugat hivatalosan ugyancsak elutasítja az ötletet. Djukanovicsék emiatt a két ok miatt még mindig nem írták ki a népszavazást a függetlenségről, jóllehet a referendumot 2001re tervezték. A kérdés Belgrádot is megosztotta. A 18párti kormánykoalíci óban, a DOSban a jugoszláv elnök, Vojiszlav Kostunica köré csoportosuló erők elutasítják Montenegró függetlenségét. Zoran Djindjics szerb kormányfő (akit ugyancsak a DOS emelt a tisztségbe) engedékenyebb, s a montenegróiakra bízná a döntést. A jugoszláv á llamszövetség sorsáról Belgrád és Podgorica (nyugati nyomásra) tavaly tárgyalásokat kezdett, amelyek eddig a legfontosabb kérdésekben eredménytelennek bizonyultak. Az Európai unió és Washington elfogadhatatlannak tarja Jugoszlávia felbomlását. A Nyugat att ól tart, hogy Montenegró rossz példát mutathat a térség (így Koszovó és Bosznia) szeparatista erőinek, amelyek bármikor felrúghatják a nem kis nemzetközi erőfeszítéssel helyreállított balkáni békét. Koszovó. A jugoszláv tartomány 1999. óta ENSZközigazgatá s alatt áll. A különleges irányítást a NATO Jugoszlávia elleni légicsapásai után vezették be a BT 1244es határozatával. (A 78 napos hadműveletekkel a NATO Milosevics véres koszovói büntetőexpedíciójának vetett véget.) A tartományban nemzetközi békeerők (K FOR) állomásoznak. A jugoszláv katonai és rendőri erőknek – ugyancsak az ENSZ határozata értelmében – még 1999ben el kellett hagyniuk Koszovót, ahol a kétmillió lakos mintegy 90 százaléka albán nemzetiségű. A háború után a helybeli szerbek többsége elmene kült: a mintegy kétszázezres közösségnek talán a tíz százaléka maradhatott a tartományban. A koszovói albán pártok a terület függetlenségét követelik. A tavaly tartott parlamenti választáson legjobb eredményt elérő Koszovói Demokratikus Szövetség, élén a m érsékeltnek tartott Ibrahim Rugovával ugyanúgy az önállóság híve, mint Hasim Thaqi és Ramus Haradinaj, vezette Koszovói Demokrata Párt és a Szövetség Koszovó Jövőjéért. A gyakorlatilag nemzetközi protektorátus alatt álló Koszovóban sem a politikusok, sem a parlament nem kiálthatja ki a függetlenséget. A helybeli albánok arra számítanak, hogy Montenegró esetleges függetlenné válásával új helyzet alakulna ki. Jugoszlávia megszűnése esetén ugyanis Koszovóban azzal érvelhetnek, hogy már nincs kihez tartozni, ug yanis az ENSZ az 1244es határozatával Jugoszlávia részeként ismerte el Koszovót. Vajdaság. A tartomány Koszovó ellenpéldája. Békés és törvényes eszközökkel igyekszik visszaszerezni (területi) autonómiáját, amelytől 1989ben fosztotta meg a Milosevicsrezs im. Önállóságot nem követelnek a tartomány mérvadó politikusai. Abban érdekeltek, hogy az autonóm jogkörök egy részének visszaszolgáltatására hivatott törvénycsomagot (amelyet a Vajdaságban omnibusztörvénynek neveznek) mielőbb elfogadja a szerb parlament. Az omnibusztörvényt ugyanakkor ideiglenes megoldásnak tartják, mert több területen (mint például az igazságszolgáltatás) nem állítaná vissza az autonóm jogköröket. A megfelelő megoldás számukra az 1974es titói alkotmányban biztosított teljes körű területi autonómia helyreállítása lenne.
