Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-15
7 alkalmi munkákból élők munkához juttatása érdekében. Fill ó Pál úgy fogalmazott: megalapozott és jogos a magyar lakosság félelme a munkavállalást illetően, hiszen a térségben jelenleg is 150 ezer munkanélküli van. A Fidesz véleménye szerint a szocialisták kedvezménytörvény kapcsán tett nyilatkozataiban Jörg Haide r gondolatai köszönnek vissza, aki a magyar munkavállalóktól féltette Ausztriát. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezetőhelyettese szerint a magyarországi jogszabályok kellőképpen védik a magyar munkavállalók érdekeit. – A szocialisták annyira akarják a ha talmat, hogy annak megszerzése érdekében hazugságoktól, félelemkeltéstől sem riadnak vissza – hangsúlyozta Répássy. – Ha a határon túli magyar közösségek nem volnának jó mentális állapotban, akkor egyfajta lelki Trianonnal érne fel számukra, amit az ellenz éki pártok művelnek a státustörvény kapcsán – mondta Kövér László, a Fidesz alelnöke tegnap egy mosonmagyaróvári sajtóbeszélgetésen. Kövér szerint ezzel a törvénnyel végre megteremtődtek a nemzetközileg is elfogadott jogi keretei annak, hogy a határon túl rekedt magyar kisebbségek az egységes nemzet részévé váljanak. Egyházi bírálatok, szocialista válasz A katolikus püspöki kar tagjai „nagy örömmel és megelégedéssel” fogadták, hogy január elsejével életbe lépett az úgynevezett státustörvény – derül ki a l apunkhoz eljuttatott állásfoglalásból. Különösen örömükre szolgál – olvasható – , hogy minden nehézség ellenére az erdélyi magyarság is élvezheti a kedvezménytörvényből származó előnyöket, miután „sikerült aláírni a magyar – román egyetértési nyilatkozatot”. A püspöki kar ugyanakkor aggodalommal és értetlenül áll a „bizalmatlanságot keltő megnyilvánulások előtt, amelyek szembefordulnak az anyaországtól elszakadt honfitársaink érdekeivel”. A katolikus testület bízik abban, hogy „minden olyan magyar állampolgár, aki pillanatnyilag a kedvezménytörvény feltételezett hátrányos következményeire gondol, felül tud emelkedni egyéni szempontjain, és támogatólag segíti annak érvényre jutását”. Hasonló hangvételű közleményt küldött el az MTInek a református egyház is. A r eformátusok szerint megengedhetetlen az a „politikai törekvés, amelyik szembe akarja állítani a nyolcvan éve elszakítottságban élő kisebbségi magyarokat az itthoni magyarokkal”. Szintén megengedhetetlen – állítja a református egyház – , hogy a kedvezménytör vény végrehajtása elleni támadást Magyarországon az emberi önzésre, a kisemberek félelmére alapozzák. Az evangélikus egyház ugyancsak nyilvánosságra hozta álláspontját. A szerkesztőségünkbe eljuttatott dokumentum visszafogottan fogalmaz: „evangélikus egyhá zunk imádkozik, és mindent megtesz azért, hogy társadalmunk minél több tagjában a határainkon túl élő magyarok iránt elfogadó és befogadó felelősség ébredjen”. A kedvezménytörvény kapcsán aláírt magyar – román megállapodás miatt az MSZP a jogszabály felfügge sztését kérte. Kérdésünkre, hogy a szocialista párt elleni összehangolt akcióként lehete értékelni a katolikus és a református megnyilvánulásokat, Kósáné Kovács Magda, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság MSZPs elnöke kijelentette: bár ninc s szó összehangolt támadásról, a bírálatok igazságtalanok. Emlékeztetett arra, hogy kételyeik ellenére a szocialisták megszavazták a státustörvényt, Orbán Viktor miniszterelnök azonban parlamenti felhatalmazás nélkül írta alá a magyar – román megállapodást. Kósáné szerint a határon túli és a magyarországi magyarokat is becsapták. Mint mondta, az „MSZP sokszor tanújelét adta annak, hogy szolidaritást és közösséget vállal a határon túl élő magyarokkal, nem szorulunk rá arra, hogy nemzeti érzésből kioktassanak b ennünket”. Cz. G. Magyar politikusnyilatkozatok a memorandumról Részlet Orbán Viktor január 2i rádióinterjújából: ...A magyar munkaerőpiac továbbra is, e megállapodás után is rendkívül szigorúan korlátozott és szabályozott marad, ezért semmifajta veszély ebből nem származik.... Tehát a jövőben is, a státustörvény hatálybalépését követően is, ha valaki munkát akar Magyarországon vállalni, például egy romániai állampolgár, akkor először is kell neki tartózkodási vízum. Ezt a magyar állam vagy kiadja, vagy ne m, és ez teljes egészében kizárólag a magyar állam mérlegelésétől függ. Tartózkodási vízummal lehet csak munkát vállalni, ezt hívják munkavállalói vízumnak is, utána kell munkavállalási engedély, utána be kell jelentkezni az APEHnél, adószámmal kell rende lkezni, utána be kell jelentkezni a tbnél – ezek mondjuk a legelemibb föltételek. Részlet Orbán Viktor január 9i rádióinterjújából: Nyolcvan éve várunk arra, hogy létrejöhessen egy jogi értelemben is létező kötelék a magyar nemzet egymástól elszakított r észei között. Harrach Péter családügyi miniszter az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának ülésén: Egyetlen magyar munkavállaló sem fogja elveszíteni külföldi miatt a munkahelyét. Németh Zsolt, MDFképviselő ugyanott: Könnyebb egy tevének átmennie a tű fokán, mint egy románnak Magyarországon munkát kapnia. Sándor László, az MSZOSZ elnöke nyilatkozta a magyar – román paktum másnapján: Orbán Viktor és kormánya ezzel a lépéssel elárulta a magyar munkavállalókat.
