Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-14
11 A pozsonyi parlament külügyi bizottságának nyilatkozata DOKUMENTUM A szomszédi viszony, a középeurópai régió két- és sokoldalú együttműködésének színvonalát a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (NR SR) a régi ó stabilitásának fontos tényezőjeként értékeli. Ennek megnyilvánulása a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti jószomszédi és baráti együttműködésről szóló, 1995. március 19én kelt alapszerződés is. Az NR SR az európai normák által adott, a n emzeti kisebbségekkel való kiegyensúlyozott gondoskodást is e helyzet fontos tényezőjének tartja. A nemzeti kisebbségek létét a nemzeti tanács a társadalom kulturális gazdagsága forrásának és a szomszédokkal való jó kapcsolatokhoz való hozzájárulás eszközé nek tartja. Az ilyen politikát egyértelműen támogatja, és továbbra is fejleszteni fogja. Ebben az összefüggésben az NR SR aggodalommal állapítja meg, hogy a Magyar Köztársaság parlamentje által 2001. június 19én elfogadott törvény a szomszédos államokban élő magyarokról a területenkívüliségre való törekvéssel és az egyoldalúság elvének keresztülvitelével a magukat magyar nemzetiségűnek valló, szomszédos országok állampolgárainak támogatásával beavatkozik a Szlovák Köztársaság kizárólagos, területi és szemé lyeket érintő törvénykezésébe, és precedens létrehozására törekszik egy szuverén állam kizárólagos hatáskörével kapcsolatban. Az NR SR ezt a nemzetközi jog megsértésének és a Szlovák Köztársaság belügyi jogrendjének integritásába való beavatkozásnak tartja . Figyelembe véve a meghatározó európai intézmények, különösen a velencei bizottság állásfoglalásait, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa hangsúlyozza, hogy nem fejezte ki beleegyezését a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtásába a Szlovák Köztársaság területén, és kinyilvánítja, hogy nem ért egyet az említett törvény érvényesítésével a Szlovák Köztársaság területén. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa megállapítja, hogy a magyar fél mostanáig nem tett olyan lépéseket, melyek el oszlatnák a Szlovák Köztársaság aggályait és fenntartásait. A Nemzeti Tanács ezért felszólítja a Magyar Köztársaságot, hogy a szóban forgó törvényt hozzák összhangba a nemzetközi jog alapelveivel, valamint a nemzeti kisebbségek megóvásának európai normáiva l, és hogy a törvényt kizárólag a Magyar Köztársaság területén érvényesítsék. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa bízik benne, hogy ennek értelmében és a jószomszédi viszony és a baráti együttműködés további fejlődése érdekében a Magyar Köztársaság megfe lelő intézkedéseket tesz. Határtalan cinizmus Most nem szeretnék a magyar státustörvénnyel foglalkozni, kizárólag a szlovákiai külügyi bizottság nyilatkozatára reagálnék, mivel ez a szöveg olyan magas fokú cinizmusról tesz tanúbizonyságot, ami nehezen ö sszeegyeztethető a nemzetközi diplomácia gyakorlatával. A bizottság ugyanis nyilatkozatában arra a Párizsban aláírt magyarszlovák alapszerződésre hivatkozik, amelyet a szlovák törvényhozás elfogadott törvényei által bizonyíthatóan több esetben megszegett. Az alapszerződés 15. cikke foglalkozik a két ország területén élő "nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek" jogaival, és rögzíti, hogy a szerződő felek e tekintetben az Európa Tanács Keretegyezményében, az EBEÉ koppenhágai találkozójának dokumentumaiban, az ENSZ Közgyűlésének 135/47. számú nyilatkozatában, az ET 1201es ajánlásában foglaltaknak megfelelően járnak el. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai érvényesítésének ellenőrzésére "ajánlási jogokkal felruházott" vegyes bizottság létrehozásá t javasolják. Mivel nincs okunk kételkedni a Magas Szerződő Felek következetességében, abban sem kell kételkednünk, hogy az ellenőrzésre hivatott vegyes bizottság megalakult, és rendszeresen ellenőrzi az alapszerződés mindkét oldalú betartását. Ha ez így v an, nyilván csak véletlenül kerülte el a Magyarországot képviselő tagok figyelmét az, hogy Szlovákiában ma is érvényesek a benesi dekrétumok, hogy a kárpótlási és földtörvény magyarellenes, hogy a szlovákiai magyar katolikusoknak ma sincs püspökük, hogy a szlovák alkotmány megkülönböztet államalkotó nemzetet és nemzetiségeket, hogy a nyelvtörvény diszkriminatív és a gyakorlatban használhatatlan, hogy a közigazgatási reformról rendelkező törvény nemzetiségellenes - a felsorolás viszont korántsem teljes. A ma gyar külügyminisztérium vagy
