Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-14
7 Az igenek és nemek aránya vasárnap este 31:65 százalék. Ejha, mondja rögtön az olvasó: hát hogy lehet az, hogy még itt is, ahol aligha fordul elő túl sok hazaáruló fideszes, ilyen megosztottak a vélemények? Még a Med gyessyrajongóknak is csak valamivel több mint a fele retteg a román állampolgároktól? Aztán van itt még egy ellentmondás: ha rákattintunk a Forrás címszó alatt megbújó Életrajz rovatfejre, az alábbi meglepő idézetet olvashatjuk: Édesapám, aki jogász volt, a kolozsvári vármegyeházáról került fel Pestre, a Közellátásügyi Minisztériumba, és én már Budapesten születtem 1942 októberében. Ötéves voltam, amikor a család visszatért Romániába, mert édesapámat követségi tanácsosnak nevezték ki Bukarestbe. Ott kezdte m az iskoláimat, tanultam meg románul és alapoztam meg a francia nyelvtudásomat és a francia kultúra iránti érdeklődésemet. 1950ben édesapámat visszarendelték, és nem sokkal később elbocsátották az állásából. Mit is jelentenek ezek a sorok? Azt, hogy a M edgyessy família legnevezetesebb sarjának édesapja a második bécsi döntésig román állampolgár volt, mi több, olyan ember, aki finoman szólva nem volt kárvallottja a korszak irredenta politikájának. Később is szép diplomáciai karriert futott volna be, ha a Rákosirendszer nem töri ketté pályafutását. Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy ha nincs a bécsi döntés, akkor a Medgyessy család talán Kolozsváron marad, és ki tudja, lehet, hogy ma Medgyessy Péter valahol Bukarestben vagy Erdélyben pénzügyködne fiókvezetőké nt, s az örömtől remegő kézzel simogatná meg a frissen kapott magyar igazolványát. És persze az is lehet, hogy nem maradt volna Romániában, hanem inkább az első adandó alkalommal áttelepül Magyarországra. Vajon hány kicsi Medgyessy Péter él most ott kint r omán állampolgárként? Hány erdélyi magyar fiatal van, akinek ez a sokat szidott kedvezménytörvény jelentheti majdan a boldogulását? Miért uszít a szülőföldje ellen Medgyessy Péter a pártjával együtt? Miért akarja az MSZP felfüggesztetni azt a törvényt, ami re nyolcvankét éve várnak azok, akiket mellesleg Medgyessy a honlap szinte minden szegletében a véreinek nevez? Egyáltalán: őszinte, belső meggyőződés benne ez az erdélyi kötődés? Vagy csak választási kampányfogás az, hogy a honlapja tele van erdélyi magy ar írók idézeteivel? Azt hiszem, célszerű lenne, ha Medgyessy Péter egyszer megválaszolná ezeket a kérdéseket, hiszen az elmúlt hetekben láthatta országvilág, hogy az MSZP úgy kezdett hecckampányt az Orbán – Nastasemegállapodás mögé bújva a kedvezménytörv ény ellen (!), hogy a MIÉPet megszégyenítő nacionalista szólamok mellett semmilyen konkrét bizonyítékot, hatástanulmányt vagy felmérést nem tudott felmutatni, ami igazolná, hogy valóban fenyeget majd minket a románjárás. Mint ahogy az is figyelemre méltó, hogy még egyetlen nyugateurópai szocialista politikus sem sietett Kovács László segítségére, pedig biztosan körbetelefonálta már őket a nagy konzultátor. Ez a törvény nem a román lumpenproletárokról szól, hanem arról, hogy nyolcvankét év után újra van e gy hivatalos dokumentum, ami összeköti a Kárpátmedencei magyarságot, mi több, ehhez még a román kormány is hozzájárult. Ez a december 22i szerződés csak egy olyan presztízs jellegű eszköz volt a román kormányfő számára, amivel leszerelheti az ottani szél sőségeseket. A munkavállalás persze valóban érzékeny kérdés, de amennyire nem ezt a három hónapos robotlehetőséget várták elsősorban az erdélyi magyarok, úgy a románokat sem ez érdekli elsősorban, ha már ide akarnak jönni dolgozni, ugyanis annál azért civi lizáltabbak, hogy csapotpapot otthagyva azért rohanjanak majd májusban tömegesen Magyarországra, hogy Karsai József battonyai vállalkozásában húzhassák az igát. vissza Szélsőségektől óv Kukan 2002. január 14. Neszméri Sánd or (Pozsony, Szlovákia) Szélsőségesnek nevezte Eduart Kukan szlovák külügyminiszter a Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezését, hogy a kormány bontsa fel a szlovák – magyar alapszerződést a státustörvény miatt, de óvott a hecckampánytól is, amelyet ne mcsak az ellenzéki pártok, hanem például a kormányzó Polgári Egyetértés Pártja is folytat a törvény kapcsán. Kukan szerint Szlovákia az előző három évben azzal vívta ki a nemzetközi szervezetek elismerését, hogy minden vitás kérdést higgadtan, tárgyalások útján kezelt, s a kisebbségi kérdésekben is „konszenzuskereső” volt a magatartása, most sincs értelme a „kardcsörtetésnek”. Kukan a Szlovák Rádió Dialógusok című műsorában reagált Martonyi János azon kijelentésére is, hogy bármikor kész fogadni a szlovák d iplomácia vezetőjét. Kukan elmondta: ő is
