Reggeli Sajtófigyelő, 2002. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-01-10
8 a szöveg elemzésére ugyanis csak az elmúlt hétvége állt rendelkezésükre. Mindenesetre Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a HVGnek kifejtette, a kormány képviselői által az OMTn és a sajtóban elmondottak fényében érdekes kísérletnek tartja, hogy a román kormánynak kikül dendő szövegben az szerepel: a legfeljebb három hónapos szezonális munkára viszonossági alapon, létszámkeret meghatározása nélkül lesz mód. Kormányzati részről "befelé" kommunikálva ugyanis nem győzték hangsúlyozni: nem eresztik rá a hazai munkaerőpiacra korlátlanul a román munkavállalókat, hiszen ennek nemcsak a külföldiekre vonatkozó általános szabályok vetnek gátat, hanem a gazdasági miniszternek az a tervezett rendelete is, amely kvótákat határozna meg szakmákra, illetve megyékre. Matolcsy éppen a múlt pénteken tett ígéretet az OMT tagjainak arra, hogy ezt a készülő "tetőrendeletet" a szociális partnerekkel egyeztetve alakítják ki, és a külföldi munkavállalók számának függvényében bármikor érvényesíthetik. Az egyoldalú korlátozásra esélyt adó rendeletet viszont akár a megállapodás felrúgásának is tekintheti a román diplomácia, ez pedig a státustörvény alkalmazását is veszélyeztethetné. Kétségtelen, hogy az érvényes jogi előírások alapján nem egyszerű külföldinek munkát vállalnia Magyarországon: a papírf orma szerint egyebek között (külföldön beszerzendő) tartózkodási vízum, munkavállalási engedély, egészségügyi alkalmasság, a tevékenység ellátásához előírt orvosi igazolás szükséges hozzá. A munkavállalási engedélyt - amit a leendő munkáltatónak kell kérni e - a helyi munkaügyi központ alapesetben csak a munkaerőpiaci helyzetet mérlegelve, azaz akkor adhatja ki, ha az adott munkakörre nem jelentkezett belföldi munkavállaló. A külföldieket korábban engedély nélkül foglalkoztató és emiatt három éven belül bír sággal sújtott cégek eleve nem számíthatnak ilyen engedélyre. "2000ben 363 esetben szabtunk ki külföldiek illegális munkavégzése miatt összesen 438 millió forint fizetési kötelezettséget" - tájékoztatták a HVGt az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fő felügyelőségen, ehhez azonban a szakszervezetek azt is hozzáteszik, hogy az alig több mint négyszáz ellenőr nem deríthet fényt valamennyi visszaélésre. A munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kaphatnak munkavállalási engedélyt meghatározott körben, meg határozott keretszám erejéig azok a külföldiek, akik a Magyar Köztársaság több országgal (időrendben Németországgal, Svájccal, Luxemburggal, Ausztriával, Szlovákiával, Csehországgal, illetve Romániával) kötött kétoldalú egyezménye alapján vállalnak munkát. Ugyanez a helyzet a "státusmagyarok" és a román munkavállalók esetében évente összesen legfeljebb háromhavi szezonális munka erejéig, azaz ők akkor is kaphatnak munkavállalási engedélyt, ha az állásra magyar is akadna. Minden más dokumentummal nekik is re ndelkezniük kell, vagyis bármikor és bárkinél megtagadható az engedély - szól a belföldi vádakra reagáló, összekacsintó kormányzati magyarázkodás. Így például akkor is, ha a külföldinek az országos átlagos személyi alapbérnél kevesebbet kínál a foglalkozta tó - érvelt Martonyi János, a szakszervezetek azonban kétségbe vonják a ténylegesen kifizetett bérek kontrollálhatóságát. Alighanem sok gond lesz még a szezonális munka fogalmának értelmezésével is. Attól ugyanis az ember nemigen lesz okosabb, ha elolvass a a magyarromán szezonális foglalkoztatásról szóló, 2000 májusában aláírt s tavaly december 15én kihirdetett - évenként legfeljebb 8 ezer fő maximum hathavi munkavállalását megengedő - kormányrendeletet. Eszerint a szezonális munka "a munkáltatótól függe tlenül fennálló, működési körön kívül eső okok miatt, évszakokhoz, idényhez és meghatározott eseményekhez kötődő feladatok elvégzésére irányul". A szöveget lehetne rendkívül szigorúan is venni, de Matolcsy György egyik televíziós nyilatkozata szerint elsős orban a mezőgazdaságban, a vendéglátó- és az építőiparban kell számítani romániaiak alkalmazására. Márpedig ezekben az ágazatokban nem "működési körön kívül eső ok" az idényjelleg. A szakszervezetek attól tartanak, hogy szezonális munkává "lényegül" majd p éldául a szokásosnál rövidebb határidőn belül teljesítendő megrendelés, márpedig az utóbbit a munkáltató kényekedve szerint formálhatja, így a hazai munkanélküliek, illetve a jövedelmüket szezonális munkával kiegészítők esnek el a munkától. Az ilyesmit a zonban a kormánytagok, illetve a koalíciós pártok képviselői rendre rémlátomásnak minősítik, sőt Horváth Zsolt fideszes honatya, az egészségügyi tárca exállamtitkára szerint a hazai egészségügy kifejezetten jól jár. Mondván, a romániai munkavállalók után h avonta fejenként legalább 11 500 forintot kaszál az egészségbiztosító, ennél viszont havi ezressel még a "legdrágább" korosztály, vagyis a 60 éven felüliek ellátása is olcsóbb. Így csak az a kérdés, vajon kitől és mitől deficites rendre az Egészségbiztosít ási Alap. Horváth szerint egyébként sem kell félni attól, hogy valaki a munkavállalás leple alatt valójában gyógykezeltetni szeretné magát. Holott tavaly a határon túli magyarság hazai gyógykezelését szervező Segítő Jobb Alapítvány (HVG, 2001. szeptember 8 .) éppen amiatt szorult pótlólagos költségvetési támogatásra, mert a státustörvény hírére az év első felében 70 százalékkal megugrott az ellátást igénylők száma. Molnár Patrícia Státusszimbólumok Nagyüzem lesz a héten a kedvezménytörvény ügyében a szomszédos államokban. Miközben a határon túli magyar közösség a törvé ny alkalmazására készül, politikai szinten még számos vita vár a magyar külügyi
