Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-11
17 A kötetbe gyűjtött írások, kettő kivételével, a Brassói Lapokban jelentek meg vagy a bukaresti rádió magyar adásában hangzottak el. A két, nyomtatásban először napvilágot látott publicisztika magyar országi sajtóorgánumoknak készült, ám azok nem közölték. A kötet az 1995 és a 2001 közötti évek perspektívájában mutatja be a hazai valóságot, a romániai magyarság helyzetét. Bíró Béla bevallása szerint a kiadvány válaszkeresés arra, hogy ki ő, kik vagyunk mi, milyen a kapcsolatunk önmagunkhoz és másokhoz. Ibsen Peer Gyntje a hagymahéjakat hámozza le önmaga keresésének folyamatában, Bíró úgy érzi, ezek nélkül a „héjak” nélkül azok a személyiségek, élethelyzetek nélkül, amelyekkel kapcsolatokat teremtett, se nki volna. A szerző a magyar kultúra mellett otthonosan mozog a román és a német nyelvben, kultúrában, és ezek a más világok nemcsak hozzátartoznak, de meghatározzák szemléletét, s így képes a magyar realitásokat román, illetve német perspektívából szemlél ni. Véleménye szerint az egyetlen kizárólagos identitás ellen kell érvelni, a többkultúrájú Erdélyben mindannyian több identitással rendelkezünk. Mint mondta, ha ezt nem fogadjuk el, boldogtalanok vagyunk, viszont ha képesek vagyunk tudomásul venni, elkerü l bennünket a gyűlölet. Bíró Béla kifejtette, nem tartozik a boldogtalan és pesszimista emberek közé, és ennek nem mond ellent, hogy könyve címe, a Porlik, mint a szikla, az egyik legpesszimistább, önsajnálatot tükröző alkotás, a Székely Himnusz egy sora. Véleménye szerint nemcsak a székelység porlik, henem az a román nemzeti eszme is, amely a magyarság beolvasztására, háttérbe szorítására törekedett, és ezt egy olyan helyettesíti, amely a magyarság számára is lehetőséget teremt a megmaradásra. A könyvbemut atót a szerző, mintegy alátámasztva az általa elmondottakat, egy lírai hangvételű román nyelvű vallomás felolvasásával zárta. vissza Farkas Réka Krónika/Szempont 2001.12.08. A csángó kisebbségi kultúra Romániában Határozato k a Parlamenti Közgyűlés 1521/2001es Ajánlásának végrehajtásához A képviselők 1. a következő választ fogadták el az 1521/2001es számú, a Romániában élő csángók kisebbségi kultúrájával foglalkozó parlamenti közgyűlési ajánlásra: 1. A Miniszteri Bizot tság megvizsgálta a Romániában élő csángók kisebbségi kultúrájával kapcsolatos 1521(2001)es parlamenti közgyűlési ajánlást, és egyetért a Közgyűléssel abban, hogy a nyelvek és kultúrák változatossága értékes forrása az európai gazdagságnak és eredeti kult urális örökségének. 2. Szélesebb összefüggésben a Miniszteri Bizottság fölhívja a Közgyűlés figyelmét A hagyományos kultúra és folklór védelméről szóló ajánlásra, melyet az UNESCO közgyűlése fogadott el 1989. november 15én. Az Európa Tanácsot illetően a Miniszteri Bizottság ezúton hívja fel a figyelmet az Európa: közös örökség akcióra, továbbá utal az Európa Tanács és az Európai Unió közös kezdeményezésére, az európai nyelvek évére. 3. A Miniszteri Bizottság tudomásul veszi az 1521es ajánlás második bek ezdését, de nem tartja magát kompetensnek abban, hogy nyilatkozzék annak tartalmáról. (A csángók (románul ceangăi) római katolikus vallású, nem homogén népcsoport. Eme etnikai csoport a középkor óta fennmaradt Moldvában, a Kárpátok romániai vonulatának ke leti oldalán. A csángók a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, és ősi hagyományokat és változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára. – a szerk. megjegyzése) 4. A Miniszteri Bizottság ezúton hívja föl az érdekelt tudományos kutatókat, beleértve a romániai és magyarországi ösztöndíjasokat is, hogy végezzenek kutatásokat a jelenleg is folyamatban lévő tanulmányok témaköreinek kibővítésében, az Európa Tanács által elfogadott Európai Kulturális Egyezmé ny szellemében. 5. Az ajánlás 9. paragrafusát illetően a Miniszteri Bizottság egyetért az I. és II. ajánlással. (Az ajánlás I. és II. pontja: I. Az anyanyelven tanulás lehetőségét a román alkotmány és az oktatási törvények szellemében kell biztosítani. Ug yanakkor a helyi iskolákban osztálytermeket, valamint fizetést kell biztosítani azoknak a tanároknak, akik a falvakban dolgozva a csángó nyelvet tanítják. II. A csángó szülőket informálni kell a román oktatási törvény rendelkezéseiről, és útmutatásokat kel l kiadni a nyelvre vonatkozó kitételek gyakorlatba ültetése tekintetében. – a szerk. megjegyzése) 6. Az ajánlás 9 IIIas paragrafusával kapcsolatosan a Miniszteri Bizottság bízik abban, hogy a Szentszék, rendszeresen tartva a kapcsolatot a helyi egyházi h atóságokkal, valamint az érintett országok kormányhatóságaival, figyelemmel követi a fölmerült kérdéseket, valamint azt, hogy ezek milyen mértékben érintik a csángók vallási életét. (A 9 III. paragrafus: Lehetőséget kell biztosítani a csángó nyelven tartot t római katolikus misék hallgatására a csángó falvak templomaiban, valamint arra, hogy templomi énekeiket a csángók saját anyanyelvükön énekelhessék. – a szerk. megjegyzése) 7. A VI. és VII. ajánlással kapcsolatosan a Miniszteri Bizottság az Európa Tanács Bizalomnövelő eszközök című programjának igénybevételét szorgalmazza. (A VI. és VII. ajánlás: VI. A csángó kultúra támogatása érdekében sajátos programokat kell beindítani, melyekre az erősödő öntudat és a kisebbségek iránti tisztelet összefüggésében kerü l sor. A csángók tanulmányozása érdekében szakértők számára nemzetközi szakértői
