Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-08
8 Keves ebb bársonyszék lesz a parlamenti patkóban, ha a FideszMDF pártszövetség győz a választásokon, mert a kormánypárt vezetői brit mintára "csúcsminisztériumokat" hoznának létre. A szervezeti átalakítást nem cáfolják a Fidesznél. Jóval kisebb kabinet alakul a választások után, ha a Fidesz és az MDF egyedül, újabb koalíciós partner bevonása nélkül is kormányt tud alakítani - értesült lapunk. A jelenlegi 15 miniszteri és két tárca nélküli miniszteri poszt helyett csupán 810 bársonyszék lenne. A "csúcsminisztéri umokat" brit mintára hoznák létre. A Miniszterelnöki Hivatal mellett információink szerint egyegy tárca felügyelné a bel- és igazságügyet, a külügyet és honvédelmet, a szociál- és társadalompolitikát, a pénzügyeket és a gazdaságot, az agráriumot, környeze tvédelmet és az infrastruktúrát, valamint az oktatást és kultúrát. Az egyes területekért kvázi miniszterhelyettesek felelnének a tárcákon belül. A Miniszterelnöki Hivatal stratégiameghatározó, irányító és ellenőrző szerepe tovább nőne. Folytatás az 1. oldalról A kancelláriához tartozna ezentúl is például az informatika, az ÁPV Rt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság. A csúcsminisztériumok közül egyet irányítana az MDF. Ez minden valószínűség szerint az agráriummal és a környezetvédelemmel foglalkozó tá rca lenne. Jelenleg a kisgazdapárt politikusai vezetik ezeket a minisztériumokat, s a Demokrata Fórum korábban már jelezte: 2002ben szívesen átvenné a mezőgazdaság irányítását. Ezekről a tervekről egyébként még nem értesült az MDF, sőt, még a Fideszben is csak szűk körben folynak a megbeszélések. A Népszabadság korábban arról írt, hogy a megoldandó feladatok elvégzésére, egyes területek irányítására célirányosan nevezne ki politikusokat a miniszterelnök. Ennek csírája most is jelen van a kormányzati appar átusban, hiszen a kancellária négy politikai államtitkára nem kizárólag a referatúrákat felügyeli, hanem a területükhöz kapcsolódó konkrét feladatokat is kap a kormányfőtől. A Fidesz frakcióvezetője, Szájer József a Magyar Hírlapnak nyilatkozva nem cáfolt a, hogy a Fidesz szeretné az elmúlt négy év kormányzati tapasztalatait hasznosítva megreformálni a kormány működését. Szájer József szerint az európai uniós országokhoz képest Magyarországon kevesebb minisztérium van. Ezért nem gondolnak arra, hogy a mainá l is lényegesen kisebb legyen a kormány, inkább csak azt nézik, hol lehet a feladatokat racionálisabban megfogalmazni. Azt nem árulta el, hogy ez mely tárcákat érintené pontosan, mert erről a Fideszen belül is csak most kezdődött el a szakmai vita. Azt azo nban lapunknak hangsúlyozta, hogy a kormány alapvetően, szervezeti jellegét is figyelembe véve, jól működött eddig. MHinformáció vissza Nincs barátság olasz ok, horvátok és szlovénok között 20011208 (a nyomtatott MH cikke) A héten ismét elhalasztották az Itália és Horvátország közötti barátsági szerződés aláírását. Nincs barátság - jelentette ki a római diplomácia , amíg nem rendeződik a Fiuméból (Rijeka), Zárából (Zadar), Spalatóból (Split), Ragusából (Dubrovnik) és a dal máciai tengerpart többi városából elüldözött olaszok kárpótlási igénye. A trieszti repülőtérről a város felé tartva a taxis lelkesen mutogat a római signorának (nem sejti, hogy a signora magyar, a spagettit megunva barackos gombócért jött Triesztbe, és kü lönben is, az egyik dédnagyapját Marencichnek hívták): "Látja, az ott, az öböl túloldalán, az Koper, Szlovénia, és az a csücsök ott, az Isztriaifélszigeten, az már Horvátország. Egykor a miénk volt." Ez Itália egyetlen pontja, ahol az olaszok is átélték a KözépKeletEurópában oly jól ismert világháborús ideoda csatolás, menekülés, deportálás, családszakítás, vagyonelves ztés drámáját. Hiába említenénk a térség közös sorsát. FriuliVenezia Giulia lakói - és rajtuk keresztül az olaszok - ezt főleg sajátjuknak érzik, hiszen Itáliában csak itt volt ilyen méretű határ- és nemzetiségi kérdés, országcsonkítás, szomszédokkal való vita és gyűlölet, az olaszok számára itt zajlott le a fasizmus és a kommunizmus drámai találkozása. 1919ben a költő Gabriele D'Annunzio vonult be Fiumébe tízezer fasiszta legionáriusával "Fiume vagy a halál!" felkiáltással (ahogyan erről a büszke irreden ta honlapokon olvashatunk). Később Tito partizánjai következtek, akik százával tüntették el az olasz holttesteket a mai Szlovénia karszthegységének mélyedéseiben. A '47es párizsi békével Itália elveszítette Isztriát, Dalmáciát, Fiumét, olasz maradt fél Go rizia és Monfalcone, az Isztriaifélsziget vitatott északi sávját pedig A és B zónára osztották. Az elsőhöz tartozott Trieszt városa, amely 1954 októberében került vissza Olaszországhoz. 1975 őszén az osimói egyezménnyel Isztria utolsó darabját is Tito Jug oszláviájához csatolták, ami Triesztben szabályos felkeléshez vezetett. Megrohamozták a kereszténydemokrata párt és a RAI székházát. Mindezzel párhuzamosan 300 ezer olasz kényszerült elmenekülni egykori hazájából: a legendás Toscana gőzhajó több mint egy évig ingázott Pola és Ancona kikötője között, azokat szállította, akik addigi életüket és vagyonukat hátrahagyva úgy döntöttek, olaszok akarnak lenni, nem jugoszlávok. A múlt tíz évvel ezelőtt ébredt fel, amikor Szlovénia és Horvátország megszületésével a z olaszok elkezdték visszakövetelni egykori ingatlanjaikat. A jugoszláv utódállamok arra az 1949es megállapodásra hivatkoztak,
