Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-06
8 csoportokról" beszélt. Ezzel kapcsolatban Demeter Ervin a Magyar Hírlapnak írásban elküldött válaszában csak annyit árult el, hogy a "magyar nemzetbiztonsági sz olgálatok nem rendelkeznek közérdekű információkkal" ilyen csoportokról. A kormányfő egyébként úgy magyarázza a korábbi kanadai cáfolatok ellenére december 5én mégis életbe léptetett vízumkényszert, hogy "a kanadaiak nem látják szívesen, ha olyanok tömege próbál meg letelepedni a menedékjogra hivatkozva, akiket semmilyen üldöztetést nem ért hazájukban". A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa másképp látja a helyzetet. Kaltenbach Jenő lapunknak elmondta: az utóbbi években nem változott semmi, így vár ható volt, hogy Kanada ezt a megoldást választja. A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke pedig egyenesen cinizmussal vádolta meg a miniszterelnököt, aki szerinte minden problémáért az áldozatokat teszi felelőssé. Horváth Aladár a kormányfő által emlegetett sz ervezett csoportokról lapunknak azt mondta: a miniszterelnöknek mozgósítania kell az igazságszolgáltatást, ha konkrét bűncselekményekről van tudomása, ha viszont nincs, akkor ne kreáljon bűnbakot. Horváth szerint a kanadai döntés jelzi, hogy Magyarország k ikerült a jogállam benyomását keltő országok közül. Kaltenbach Jenő hangsúlyozza, jó lenne ha a magyar hatóságok végre komolyan foglalkoznának az üggyel. Horváth Gábor külügyi szóvivő egyelőre csak annyit mondott, hogy a magyar kormány kész folytatni az e ddigi együttműködést Kanadával a kivándorlás megakadályozására. Az együttműködés azonban a statisztikák szerint nem sok gyümölcsöt hozott. 1998 óta összesen 8600 és csak az idén 3535 magyar állampolgár folyamodott menekültstátusért Kanadában, ami Marta Mo szczenska budapesti nagykövet szerint indokolatlanul magas, a hivatalokat szinte megbénító szám, hiszen a világ országaiból idén összesen 40 ezren akartak menekültként letelepedni Kanadában. A nagykövet hangsúlyozta, hogy míg általában a kérelmek 5060 szá zalékát ítélik megalapozottnak, addig a magyar esetekben ez az arány 815 százalék. Mint azt a nagykövetségen tartott sajtótájékoztatón lapunk érdeklődésére elmondták, a menekültkérelmek jelentős részét még a vizsgálat előtt visszavonták. Ennek gyanítható an az volt az oka, hogy az érkezéskor menekültstátust kérőket az államnak kötelessége lakással és pénzzel ellátni, amíg a vizsgálatot lefolytatják. Sok magyar ezt kihasználva hónapokat töltött Kanadában az állam költségén, majd hazajött. Néhány hónap múlva aztán újra beadta kérelmét, és ismét kapott szállást és ellátást. Sőt, az elutasítottaknak sem kell sokáig otthon maradniuk, mert - amint azt lapunknak az ottawai magyar nagykövetségen elmondták - 90 nap után visszautazhatnak, és ismét kérhetnek menedékjo got. A kérelmezők nagy része romaüldöztetésre hivatkozva kérvényezte, hogy hazát válthasson. Bár Ottawában természetesen nem tartják nyilván a menedékkérők etnikai hovatartozását, azt Jim Versteegh, Kanada bécsi nagykövetsége vízumosztályának illetékese i s megerősítette, hogy a magyarországi kérelmezők "nagy számban vallották magukat egy kisebbség tagjának". Információink szerint több esetben kiderült, hogy a nyomtatványokon nem cigányok is üldözött romának mondták magukat. Orbán Viktor mindenesetre sajná lja a kanadai lépést, és ezt osztja a budapesti kanadai nagykövet is. Marta Moszczenska sajtótájékoztatóján azzal védekezett, hogy ez volt az egyetlen lehetősége a nagymértékben megalapozatlan - és egyre növekvő számban érkező - menekültkérelmek problémájá nak kezelésére. A magyarok és a kanadaiak évek óta keresték a megfelelő megoldást. Martonyi János külügyminiszter és Pintér Sándor belügyminiszter is többször tárgyalt kanadai partnereivel az ügyben, a jelek szerint eredménytelenül. A nagykövet asszony sze rint a helyzet azért is szomorú, hiszen Magyarország demokratikus ország, tagja a NATOnak, hamarosan az EUhoz is csatlakozik, ráadásul 250 ezer kanadai vallja magát magyar származásúnak. A nem kívánt beutazókat távol tartani kívánó új stratégia része a magas, 75 dolláros (13 500 forint) vízumdíj is. Az összeg leszurkolásán kívül a vízumkérőnek az is feladata, hogy meggyőzze a tisztviselőket: csupán látogatóként kíván Kanadába utazni, tudomásul veszi, hogy ott státusát nem változtathatja meg, és bizonyíta nia kell, hogy van az utazáshoz elegendő pénze. A nagykövetasszony szerint a vízumkérelemhez kötelező dokumentumokon túl ajánlott munkáltatói igazolást, viszszautazásról szóló repülőjegyet, esetleg meghívólevelet is a beadványhoz csatolni. Mindez azonban c sak a december 7én éjfél után Kanadába érkezőkre vonatkozik. Tekintettel egyébként az átállásra és a közelgő ünnepekre a vízumhivatal a héten szombaton és vasárnap is fogadja az ügyfeleket. A Zugligeti utcai épületben ma nem volt nagy tolongás, csupán né hány tucat kérelmet adtak be. A kérelmezők egyetértettek abban, hogy az eljárás drága és felesleges, ráadásul időigényes is, hiszen a kitöltendő dokumentumok megszerzése után el kell menni abba a kijelölt bankba, ahol be lehet fizetni a vízumdíjat, majd cs ak ezután lehet beadni a kérelmet, igaz viszont, hogy ezután már legkésőbb 24 órán belül megszületik a döntés. Az esetleges magyar válaszlépésről szólva Marta Moszczenska utalt arra, hogy Kanada szeretné, ha Magyarország nem vezetne be vízumkényszert a ka nadai állampolgárokkal szemben, hiszen ők nem jelentenek semmiféle problémát beutazásukkal. Ez azonban - fűzte hozzá - a magyar kormány döntésén múlik. Arról, hogy a vízummentességet mikor lehet visszaállítani, a nagykövet annyit mondott, hogy a magyar uni ós tagság meggyorsíthatja a folyamatot, de nem feltétlenül vonja maga után az eltörlést. Magyar menekültkérelmek Kanadában 1997 1998 1999 2000
