Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-04
10 Budapest. A Britannica Hungarica Alapítvány a Határon Túli Magyarok Hivatalával (HTMH) együttműködve az Encyclopaedia Britannica magyar változatának 171 sorozatát ajándékozta a határon túli magyar közösségeknek – elsősorban felsőokt atási intézményeknek, iskoláknak, könyvtáraknak, tudományos műhelyeknek. A kiadvány, amellett, hogy a világ aktuális tudásanyagát tartalmazza mintegy 100 ezer szócikkben, s mint ilyen, felbecsülhetetlen értékű, piaci árát tekintve sem kis ajándék – egy tel jes sorozat ára kb. 200 ezer forint. S hogy a tudásnak milyen súlya van, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a felajánlott 171 sorozat összesen nyolc tonnát nyom. Pungor Ernő akadémikus, a Britannica Hungarica Alapítvány kuratóriumának elnöke a sorozat be mutatóján elmondta: az első kötet 1994es megjelenése után sokan nem hitték, hogy eljutnak majd az utolsó darabig is (az utolsó, tizennyolcadik rész idén nyáron jött ki). Kiemelte: rengeteg munka fekszik a kiadásban, s nemcsak a fordítóké és a lektoroké – az enciklopédia amerikai kiadójával kötött szerződés értelmében a magyar fél tíz százaléknyi új magyar szócikkel bővíthette az anyagot, a végeredmény azt mutatja, a sorozat hat százalékkal gyarapodott. (Az új magyar szócikkek könnyen kikereshetők, hiszen m inden kötet végén feltüntetik a listájukat.) Az új magyar szócikkek egy része egyébként az eredeti angol enciklopédia új kiadásaiba is bekerül(t). Pungor Ernő azt is hangsúlyozta, a magyar fél megszerezte azt a jogot is, hogy a magyar olvasók számára nehez en elfogadható megfogalmazásokat korrigálja. Az angol nyelvű sorozat ugyanis 130 ország több mint 4000 szerzőjének munkája, s egyes vitatható nézeteket tartalmazó szócikkek olykor éppen a szomszédos népektől kerültek be az Encyclopaedia Britannicába (az ak adémikus példaként az Erdély szócikket hozta fel). Az Encyclopaedia Britannica egyébként a legrégibb és legátfogóbb angol nyelvű enciklopédia: csaknem két és fél évszázados múltra tekint vissza, első kiadása 1768 és 1771 között jelent meg Edinburghben. Sz erkesztése és kiadása a XX. század elején került át Európából az Amerikai Egyesült Államokba, az angol sorozat ma már 32 kötetből áll. Az 1970es évektől jelennek meg az Encyclopaedia Britannica külföldi kiadásai, eddig japán, spanyol, francia, koreai, kín ai, török és lengyel nyelvű változata látott napvilágot. Igazi meglepetés az enciklopédia stílusa, mivel a német típusú adatközpontú lexikonszövegekkel szemben a sorozat az angolszász esszé olvasmányos stílusát követi. A 171 sorozatból 83 Romániába, 2 Bur genlandba, 21 a Vajdaságba, Horvátországba, Szlovéniába, 20 Kárpátaljára, 38 Szlovákiába kerül, néhány pedig egyelőre a HTMHban marad, az esetleges igénylőkre várva. Nálunk a magyar tannyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák, a magyar tannyelvű felsőoktatá si intézmények (a magyar tanszékek, a városi egyetemek, a komáromi református teológia), a pozsonyi Magyar Intézet, a somorjai Bibliotheca Hungarica, a pozsonyi székhelyű Szlovákiai Magyar Tudományos Társaság jut hozzá egyegy teljes sorozathoz. Mint azt S zabó Tibor, a HTMH elnöke elmondta, a kiadványokra nem hirdettek pályázatot, hanem az alapítvány és a HTMH eddigi tapasztalatai alapján mérték fel, hol lenne rájuk a legnagyobb szükség. (as) vissza Lambert Gábor A szomszéd t uristája Nem tudom, hogyan fordítják románra azt a magyar közmondást, hogy akkor inkább dögöljön meg a szomszéd tehene is. De talán úgy, hogy akkor inkább maradjon idehaza a mi turistánk is. Mármint ha nem tud a határon kétszázötven eurót felmutatni. Mi ndennek persze nincs semmi köze a magyar kedvezménytörvényhez – szögezik le hivatalosan Budapesten, a schengeni követelmények kényszerítették ki a lépést, tárják szét a kezüket Bukarestben. De a gyakorlati eredmény máris az, hogy a tavalyi hasonló időszakh oz képest december első napjaiban negyven százalékkal csökkent az onnan ide utazók száma. Most már csak egy újabb apró román jogharmonizációs lépés hiányzik, mondjuk az, hogy idegen
