Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-18
12 Konzuli iroda Kárpátalján 2001. december 18. Székely Gergely (Ukrajna) Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke nyitotta meg hétfőn Beregszászon a Magyar Köztár saság Ungvári konzulátusának ügyfélszolgálati irodáját, amely tovább javítja a magyar konzuli szolgáltatásokat Kárpátalján, és erősíti az ukrajnai tömbmagyarság kapcsolattartását az anyaországgal. Az intézmény megnyitása alkalmából rendezett ünnepségen Sz abó Tibor egyebek mellett arra emlékeztetett, hogy tíz esztendővel ezelőtt Magyarország volt az első állam, amelyik hivatalosan elismerte a függetlenné vált Ukrajnát. Az azóta eltelt évtized, ami történelmi léptékben ugyan nem nagy idő, több értékelhető fo rdulatot hozott a két szomszédos ország életében, a tiszai árvizek pedig megmutatták, hogy mennyire egymásra vagyunk utalva. Magyarország közelgő EUcsatlakozásáról szólva a HTMH elnöke hangsúlyozta: a magyar kormány eltökélt szándéka, hogy a határok átjár hatóságát az ország csatlakozását követően is bizonyítsa. Ezt szolgálta az ügyfélszolgálati iroda megnyitása is, amely igen nagy szerepet játszott a kétoldalú kapcsolatok további bővülésében és elmélyítésében. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, a kárpátaljai magyarok egyetlen parlamenti képviselője a kárpátaljai magyarok híd szerepét hangsúlyozta, leszögezve: „Ha mi nem lennénk, a létünk alatt generált problémákkal együtt, akkor a két ország együttműködése sem lenne olyan szoros, mint valójában.” A kárpátalja i megyei vezetők nevében Volodimir Prihogyko, a megyei közigazgatás elnökhelyettese méltatta az esemény jelentőségét, kiemelve a gazdasági kapcsolatok töretlen fejlődését, hiszen az Ukrajnával határos országok közül éppen Magyarország az, amelynek vállalko zói a legtöbb pénzt fektették a kárpátaljai vállalkozásokba. vissza Feszültség nincs, csak nézetkülönbség van 20011218 (a nyomtatott MH cikke) Jó hírről számolt be Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a román kollégájá val, Cristian Diaconescuval a státustörvényről folytatott hétfői bukaresti megbeszélését követő sajtóértekezletén. Mint mondotta, már látják az alagút végét, és ha a megbeszélést nem is lehet áttörésnek nevezni, az jelentős előrelépést hozott, és immár kör vonalazódik a két kormányfő megállapodása előtt is az út. Német Zsolt örvendetesnek mondta, hogy a kormányfőktől egyértelmű mandátumot kaptak, ami megkönnyítette a kompromisszum keresését. Lehetségesnek tartotta, hogy napokon belül kidolgozzanak egy közös memorandumot, amelyet a két miniszterelnök még az idén, valószínűleg Budapesten aláírhat. Így január 1jén, az eredetileg eltervezett menetrend szerint hatályba léphet a jogszabály. Az eredmény azt bizonyítja, a két ország között nincs feszültség, csak eg y konkrét esetben merül fel nézetkülönbség, amelynek rendezéséhez nagy segítséget nyújtott a nemzetközi közösség. Ám ez kevés lett volna, ha nincs meg a felek között az egymásra- utaltság tudatos felismerése. A megállapodásról szólva kifejtette, annak hár om részből kell állnia. Ennek kapcsán Diaconescu rámutatott, az első rész a kétoldalú kapcsolatok általános politikájára, a magyar fél Románia integrációs törekvéseihez nyújtott támogatására, a második a státustörvény közös értelmezésére és a jogszabály el emeire, a harmadik pedig a jövőbeni párbeszédre vonatkozik. Bukarest azt szeretné, ha ez minél több konkrét elemet tartalmazna. Budapest úgy látja, a magyarigazolványok kibocsátása esetében "a kompromisszum körvonalai adottak" és ez vonatkozik a konzulátu sok, az úgynevezett ajánló szervezetek jogkörére, az igazolvány adattartalmára, kiadásának kritériumaira. A szabályozás jóvoltából lehetővé válik a román kormányfőnek az a javaslata is, hogy az RMDSZ- tagság alapján lehessen igazolványt kiadni. A magyar f él jelenleg mérlegeli a hozzátartozói igazolványok ügyét, a munkavállalás kérdésében pedig kész arra, hogy "Románia állampolgárait egyenlő elbánásban" részesítse. A román külügyi államtitkár köszönetet mondott azért, hogy a magyar fél nyitott volt és kész en állt a kompromisszumra "a kétoldalú kapcsolatok egy érzékeny kérdésében". Hangsúlyozta, a román fél álláspontja a nemzetközi normákon alapul, és a magyar féllel folytatott párbeszéd során a velencei bizottság következtetéseiből indult ki. Románia szerin t a kisebbségi jogokat elsősorban az állampolgárság szerinti államnak kell biztosítania, és a román felet mindenekelőtt a törvény etnikai alapú diszkriminatív kihatásai és területenkívülisége foglalkoztatta. Egy kérdés kapcsán elmondta, nincs meggyőződve még arról, hogy ezek az elemek kikerültek a jogszabályból. Fontosnak tartotta, hogy a megszületendő megállapodás ne csak a törvényt, hanem a kétoldalú kapcsolatok egésze tekintetében fogalmazzon meg jövőbe mutató orientációkat.
