Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-17
18 Mi több, nem sokban változik a kép akkor sem, ha az anyanyelv szerint vizsgáljuk az akkori adatokat, amelyek tanúsága szerint 15 ezer olyan személy vol t, aki más nemzetiségűnek (4605en ukránnak, 1890en szlováknak, 7973an cigánynak stb.), de magyar anyanyelvűnek vallotta magát. Igaz, valamivel több mint négyezren voltak olyanok is, akik magyar nemzetiségűként az ukránt vagy az oroszt tüntették fel anya nyelvként. A jövő év tavaszára ígért előzetes adatok nyilvánosságra hozásáig egyelőre csak találgatni lehet, hogy hány magyar is él Kárpátalján, ám tény, hogy az előző tíz esztendőben Ukrajna lakossága csaknem kétmillióval csökkent. Szakemberek szerint en nek oka elsősorban az elhúzódó gazdasági válságban, a létfeltételek ellehetetlenülésében, illetve az ezáltal kiváltott növekvő elvándorlásban, a korai elhalálozásban és a születések számának drasztikus visszaesésében keresendő. Igaz ugyan, hogy Kárpátalja az ország azon kevés régiói közé tartozik, ahol az utóbbi években ismét lassú növekedésnek indult a lakosság lélekszáma, ellenben azokban a járásokban, amelyekben jelentős a magyarok száma, változtatlanul negatív tendencia figyelhető meg. És végül még egy statisztikai adat: évente ezer, másfél ezer azok száma, akik Magyarországra települnek át, ami újfent csak a szlovákiai példa megismétlődését, azaz a kárpátaljai magyarság csökkenését vetíti előre. Kulturális intézet kettős szerepben 2001. december 17. Neszméri Sándor Hazánk külföldön működő kulturális intézeteinek alapvető küldetése a magyar kultúra és a tudomány hagyományainak felmutatása, elfogadtatása, ami részben az államközi kapcsolatok javítását eredményezheti, de a magyarság és az ér intett ország többségi nemzetének közeledését hivatott szolgálni – divatos szóval élve – a kultúrdiplomácia eszközein keresztül. Nyilván nem kivétel ezen elvárás alól a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet sem, csak éppen a helyzet olyan, hogy kettős küldeté snek kell eleget tennie. A felvidéki magyarok ugyanis a sajátjuknak érzik az intézetet, minthogy Szlovákiában semmilyen más kulturális vagy módszertani központ nincs, amely a magyar kultúra hagyományait, fejlődését szolgálná profeszszionális megalapozottsá ggal, sőt a Csemadok helyi és regionális kezdeményezéseit is igen csekélyke támogatásban részesíti a kulturális minisztérium, ezért anyanyelvük ápolása, kulturálisszellemi értékeik fejlesztése – azonosságtudatuk megőrzése – során az intézetbe kapaszkodnak . Az intézet igazgatónője, Czimbalmosné Molnár Éva és munkatársai nem zárkóznak el a felvidéki magyar kultúra támogatásától, sőt munkájukban arra törekednek, hogy a magyarság szellemi értékeit egységes egészként mutassák be, függetlenül attól, Erdélyben, a Vajdaságban vagy az anyaország területén élő és működő egyének, csoportok hoztáke létre. Az intézet évente több mint 250 rendezvényt valósít meg, nem ritka eset, hogy a különböző szlovák intézmények és szervezetek csoportjait, illetve művészeinek munkái t juttatja el. A kettős küldetés vagy szerep tehát nem teher az intézetnek, zavart, illetve egyfajta értetlenséget inkább a szlovákiai magyarok körében vált ki, akik olykor nem értik, miért kell nagyszabású kiállítást vagy jeles koncertet szerveznie a Magy ar Kulturális Intézetnek például Zsolnán vagy Poprádon, azaz a tisztán szlovákok lakta vidékeken. A félreértés azonban – szerencsére – nézeteltérést vagy vitát nem okoz, ugyanakkor Czimbalmosné Molnár Éva annak örül, hogy az intézet munkája iránt egyre na gyobb az érdeklődés a szlovák közegben is. Az igazgatónő egyéves tapasztalatai szerint a szlovákok kultúrakedvelő része nyitott a magyar művészeti és szellemi értékek befogadására, s az olykor tapasztalható politikai szembenállás sem riasztja el őket attól , hogy nagy számban vegyenek részt az intézet rendezvényein. vissza Markó Béla vitát javasol az RMDSZstratégiáról Gózon István MTI (Marosvásárhely) A Romániai Magyar Demokrata Szövetségen belül egymásnak ellentmondó stratég iák léteznek - jelentette ki szombaton Markó Béla. A szervezet belső parlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) marosvásárhelyi ülésén ismertetett politikai helyzetelemzésében az RMDSZ elnöke a szervezeten belüli politikai véleménykülönb ségek megvitatását javasolta. Markó szerint a romániai magyarságnak nem Bukarestből vagy Budapestről kell visszanéznie önmagára, a közelmúltat onnan kell szemlélnie, ahol él, Erdélyből.
