Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-17
10 platformmal, amelyre még a tavasszal bólintottak rá azok a vajdasági pártok és mozgalmak, amelyek a tartomány teljes autonómiáját tűzték zászlajukra. Szerintük a most készülő törvény nem a tartomány fennhatóságáról szól, hanem csak azokról a tev ékenységekről, amelyeket a köztársasági törvények rendeznek, ezért a megoldás nem lehet jó a Vajdaságnak, így csak tovább mélyíti a válságot, amelyet nem a vajdaságiak okoznak, hanem azok, akik kétségbe vonják az autonómiára való jogot. Nem lehet megfeled kezni arról sem, hogy még az ilyen felemás megoldás is megbukhat a köztársasági parlamentben, ahol a szocialista és a radikális ellenzék eleve hallani sem akar a tartomány jogkörének bármilyen bővítéséről, és nagyon hasonló álláspontja van ebben a kérdésbe n Vojiszlav Kostunica államfő Szerbiai Demokrata Pártjának is. Amikor a Vajdaság autonómiájáról beszélünk, nem lehet megkerülni azt a kérdést sem, hogy mit jelenthet ez a vajdasági magyarságnak. A kormányzati szerepet vállaló VMSZnek az az álláspontja, h ogy mindenképpen több lehetőség lesz a kisebbségi jogok érvényesítésére a tartományi szervek hatáskörének bővítésével, viszont a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) arra figyelmeztet, hogy a kisebbsé gi jogok ügyében nem a vajdasági, hanem a magyar autonómia jelenthetne megoldást. Erősödött a határon túliak iránti elkötelezettség Németh Zsolt szerint a státustörvény körüli vita segített, hogy jobban megértsük nemzettársainkat 2001. december 17. Gui Angéla A határon túli magyarokról szóló státustörvény körüli nemzetközi polémiának köszönhető, hogy az európai kisebbségvédelemben új megközelítési módok jelentek meg – hansúlyozta a Héthatárnak Németh Zsolt, a Kü lügyminisztérium politikai államtitkára. Hozzátette: a vita segített abban is, hogy az anyaországi magyarokban megerősödjön a határon túliak iránt érzett elkötelezettség. A státustörvény napirendre tűzésével egy időben a határon túli magyarok ügyét egyese k megpróbálták szembeállítani hazánk európai uniós csatlakozásával. A kisebbségben élő nemzettársainkat úgy állították be, mint egy terhet, amelyet Budapestnek le kell tennie ahhoz, hogy hazánk integrálódhasson az unióba. Ön szerint a magyar külpolitika e két fontos prioritását lehete alá- és fölérendeltségi viszonyba állítani? – Nem véletlen, hogy így tevődik fel a kérdés. Hiszen bár a három fő külpolitikai cselekvési irány közötti összhang igénye verbálisan megjelent minden kormány idején, a gyakorlatba n – különösen az alapszerződések megkötésének időszakában – a határon túli magyarok ügyének képviselete alárendelődött vélt integrációs érdekeknek. A polgári kormány számára ezért volt fontos feladat, hogy összhangba hozza a külpolitikai szóhasználatot és a gyakorlatot. Meggyőződésem, hogy hazánk szomszédságpolitikája, integrációs törekvése és a határon túli magyarok érdekeinek megjelenítése között mára egyensúly alakult ki, amelynek a fenntartása továbbra is alapvető feladat. – Az idei országjelentésben B rüsszel kritikával illette a státustörvényt, ezt pedig sokan úgy értelmezték, hogy a határon túli magyarokról szóló jogszabály ürügy lehet arra, hogy elhalasszák hazánk felvételét az unióba. – Az országjelentés státustörvénnyel kapcsolatos megállapításai valóban kétértelműek. Sőt az „apparently” szó, amely azért fontos, mert az országjelentés ezzel jellemzi a státustörvénynek az európai normákhoz való viszonyát, egyszerre jelentheti a „látszólagos”, illetve a „nyilvánvaló” ellentmondást a jogszabály és az európai gyakorlat között. Tehát az Európai Unió valódi álláspontjának megértéséhez szükségünk volt arra is, hogy Günther Verheugen bővítési főbiztos jelentéssel kapcsolatos nyilatkozatait elemezzük. Ezekben pedig egyértelművé tette, hogy az európai normákk al összhangban áll a státustörvény. Egyáltalán nem új keletű viszont az a probléma, hogy az EUban bizonyos körök folyamatosan ürügyeket keresnek a bővítés elhalasztására. Ürügyet mindig mindenre lehet találni, de azt hiszem, senki nem vonhatja kétségbe, h ogy a státustörvény elfogadását, illetve az azt követő diplomáciai erőfeszítéseket Magyarország a legnagyobb körültekintéssel végezte. Igyekeztünk mindent megtenni abból a célból is, hogy összhang alakuljon ki a jogszabály és hazánk integrációs erőfeszítés ei között.
