Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-12
7 Laekeni nyilatkozat - kérdésekkel Az Európa jövőjével foglalkozó konvent – vagyis az EU intézményes reformját előkészítő páneurópai fórum – valószínűleg megalakul az unió péntekszombati, a Brüsszel melletti kirá lyi negyedben, Laekenben tartandó csúcsértekezletén. Az úgynevezett laekeni nyilatkozat eredetileg ambiciózus belga tervezetét brit, svéd és francia nyomásra visszafogták: a minél mélyebb, közösségi föderációt sürgető német álláspont helyett főleg a nemzet államok kormányközi együttműködését vázoló modell látszik felülkerekedni. A számtalan reformterv átformálná, egyszerűsítené és demokratizálná az EU döntéshozatali rendszerét, pontosítaná a nemzeti és a közösségi hatásköröket, elfogadná az unió alkotmányát, beleértve az alapjogok chartáját. A feltételes módot egyrészt az indokolja, hogy eddig szinte minden vélemény különbözött a másiktól, másrészt az, hogy végső döntést csak 2004 körül ígérnek, újabb kormányközi konferencián. Maga a jövőre összeülő konvent a fféle ajánló testület lesz, ebben részt kapnak a tagjelölt államok is. A tizenöt mostani tagállamot, valamint a tagjelölt országokat egyegy kormánytag és két parlamenti képviselő reprezentálja a testületben, helyet kap az Európai Parlament tizenhat tagja és az Európai Bizottság egy tagja is, valószínűleg a francia Michel Barnier . Egyelőre azonban a legnagyobb vita azon dúl, ki legyen a konvent elnöke. Eddig Giscard d’Estaing volt francia elnök, Giuliano Amato volt olasz kormányfő és az Európai Bizottság eg ykori elnöke, Jacques Delors került szóba. Wim Kok holland miniszterelnök esélyes, de nem akarja vállalni. A reformot indítani remélő laekeni nyilatkozat válaszok helyett kérdéseket, alternatív megoldásokat vázol. Mennyire nőjön a nemzeti parlamentek szere pe a közös ügyekben? Egyáltalán: mi legyen közös ügy? Mekkora legyen az Európai Bizottság, milyen hatáskörrel? Mi dolga van az Európai Parlamentnek, és alakuljone második kamarája? A válaszok alapján dől el, hogy az uniós „hibrid” milyen egyensúlyt talál a tagállami és a közös, megosztott szuverenitás között. Az már eldőlt, hogy az EU semmiképpen nem lesz a nemzeti kormányok feletti „szuperállam”: a nemzetek nem egy „felsőbb szervnek” adják át az unióba kerülő hatásköröket, hanem csak a „közösbe” téve mego sztják egymással. A többi választ egyelőre találgatni sem érdemes. A lassan könyvtárnyira dagadó javaslathalmaz már a konvent napirendjét is úgy összekuszálta, hogy a laekeni csúcson külön feladat lesz ismét tisztába tenni azt. És az sem világos, hogy a ma jdani kormányközi értekezlet mennyire veszi figyelembe a konvent ajánlásait. Addig kiderül, hogy a három nagy (London, Párizs és Berlin) mit akar és mit nem akar „Európába” vinni. A többiek ennek eldőlte után látják meg, nekik valójában mit hoz Európa jövő je, amit jogszabályba és intézménybe öntenek majd. Illetve öntünk: minden valószínűség szerint már Magyarország is egyenrangú uniós tagállam lesz a döntések hajrájában. vissza Brüsszel, 2001. december Füzes Oszkár Státustörvén y: kizáró passzusok Az igazolvány megszerzése nem akadálya az áttelepülésnek A magyarigazolvány birtokosainak nem tiltható meg, hogy idővel esetleg bevándoroljanak Magyarországra. A 2001ben elfogadott idegenrendészeti törvény szerint a letelepedési (bevá ndorlási) engedély megszerzésének nem akadálya a magyarigazolvány. A dokumentum ugyanakkor, mint azt a Belügyminisztériumban lapunknak megerősítették, kizárólag anyaországi kedvezmények és a szülőföldön nyújtandó támogatások igénybevételére jogosít fel, a magyarországi állandó letelepedéshez semmi köze. Ha a magyarigazolvány birtokosai közül valaki be akar vándorolni Magyarországra, minden további nélkül megteheti – természetesen csak ha megfelel a vonatkozó idegenrendészeti törvény követelményeinek. Az iga zolványt semmiképpen nem lehet felhasználni bevándorlásra. Ha valaki úgy döntene, hogy áttelepül Magyarországra, le kell mondania a magyarigazolványról és a vele járó kedvezményekről. Amint az érintett megkapja a letelepedési (bevándorlási) engedélyt, a ma gyar hatóságok visszavonják az igazolványt. A magyarigazolványtól más esetekben is meg lehet fosztani birtokosát, például ha kiderül, hogy valaki hamis adatokat közölt a dokumentum kérvényezésekor. Ez fog történni azokkal a személyekkel is, akik jogosulatl anul használják az okmányt. Ha a magyarigazolvány tulajdonosát kiutasítják az anyaországból, vagy beutazási és tartózkodási tilalmat rendelnek el vele szemben, ugyancsak meg kell válnia a kedvezményekre jogosító dokumentumtól. Az igazolványt akkor is bevon ják, ha az érintett ellen büntetőeljárást indítanak a magyar hatóságok. A magyarigazolvány visszavonása esetén az úgynevezett hozzátartozói igazolványt is vissza kell adni. Ezt a dokumentumot a nem magyar nemzetiségű házastárs és a közös háztartásban nevel t gyermek kaphatja. Magyarigazolványt eleve nem kaphatnak azok a személyek, akikkel szemben a magyarországi hatóságok beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el. Azoknak sem érdemes kérvényezni az igazolványt, akiket Magyarországról kiutasítottak, vag y szándékos bűncselekményt követtek el az anyaországban.
