Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-14
18 A legnagyobb vajdasági pártok vezetői Szabadkán megállapodtak arról, hogy közösen fognak hozzá a Vajdaság alkotmányának kidolgozásához, nem várva az új szerbiai alaptörvény meghozatalára. Egyetértenek a vajdasági referendum kiírásával kapcsolatba n is, ám a szabadkai tanácskozás résztvevői szerint a kérdés részleteit még ki kell dolgozni, s később fogják közölni, hogy a népszavazáson miről kérik majd ki a Vajdaság polgárainak véleményét. A fentieket a tanácskozók vendéglátója, Kasza József (VMSZ) szerbiai kormányfőhelyettes közölte a munka befejeztével az újságírókkal. A vezető vajdasági pártok elnökeinek közös sajtóértekezletén Nenad Csanak (Szociáldemokrata Liga) vajdasági parlamenti elnök megismételte, hogy az autonómia már túlhaladott megoldás, túl szűk keret a Vajdaság számára, s szerinte már csak a köztársasági státus lenne elfogadható. Már régebb óta ez pártjának a platformja, ám ez nem jelenti azt, hogy nem fog harcolni az autonómiáért, részletezte. Miodrag Iszakov (Vajdasági Reformisták) az alkotmány meghozatalát nevezte a legsürgősebb feladatnak, hogy megváltozhassék a Vajdaság alkotmányos státusa, s ezzel visszaszerezhesse hatáskörét a lakosság nagy többségének akarata szerint. Szlobodan Budakov, a Vajdasági Mozgalom Közgyűlésének elnöke i smertette, hogy a vajdaságiak több mint hetven százaléka nagyobb autonómiát követel. A szabadkai tanácskozáson egyébként a Vajdasági Platform köré tömörült 17 szervezet vezetői vettek részt. Kasza ismertette az újságírókkal azt is, hogy a vajdasági pártok tanácskozása elítélte az állambiztonsági szolgálat elit egységeinek zendülését. A vörössapkások egyébként feloldották az útzárlatokat és visszavonultak a kulai kiképzőközpontjukba, ahol tárgyalásokat kezdtek Mihajlovics belügyminiszterrel. Djindjics szerb kormányfő keményen bírálta veszélyes megmozdulásukat. vissza Amerikai észrevételek Geoanának 2001. november 13. 15:05 Gui Angéla A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) képviselői - Hámos László elnök, Latkóczy Emese igazgató és Józsa Péter munkatárs - és a Magyar Amerikai Koalíció (HAC) elnöke Lauer Edit tegnap találkozott Mircea Geoana román külügyminiszterrel és Sorin Ducaruval, Románia amerikai nagykövetével a New Yorki román ko nzulátuson. Az eszmecserén az amerikai magyarság képviselői az erdélyi magyarok legégetőbb gondjait vetették fel a román diplomácia vezetőjének. A HHRF sajtóközleményéből kiderül, hogy a találkozón Hámos László hangsúlyozta: minden érintett köz össég alapvető érdeke, hogy Románia minél előbb teljesítse azokat, az ország demokratizálódásához kötődő alapvető feltételeket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a NATOcsatlakozáshoz. Mindezen feltételek teljesítése nélkül az Egyesült Államok részéről elképzelhetetlen Románia NATOtagságának támogatása. A romániai magyarság legégetőbb kérdéseit a HHRF egy memorandumban foglalta össze, amelyet a hónap elején juttatott el Adrian Nastase miniszterelnöknek. Ezek közül Hámos László konkrétan rákérdezett a r omán kormány várható intézkedéseire az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásával, a kétnyelvűség de facto alkalmazásával, valamint az állami magyar egyetem helyreállításával kapcsolatban. Továbbá Lauer Edit értetlenségét fejezte ki amiatt, hog y székelyföldi látogatását követően Adrian Nastase miniszterelnök elrendelte a magyar iskolákban használt tankönyvek átvizsgálását. Hámos László ugyanakkor leszögezte, hogy a romániai magyarság helyzetének megítélésében kizárólagos forrás az érintett közös ségnek a helyi sajtóban tükrözött, vagy választott képviselői révén kifejtett véleménye. Válaszában Mircea Geoana tolmácsolta a miniszterelnök sajnálatát amiatt, hogy amerikai látogatása során elmaradt a helyi magyarság képviselőivel való találkozó. A kü lügyminiszter közölte, hogy a román kormány tudatában van a fenti hiányosságoknak és rámutatott, hogy
