Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-09
8 Mar kó: Tisztázatlan viszonyok Az RMDSZ elnöke a státustörvény romániai alkalmazásáról A magyarigazolványok igénylésének gyakorlati lépései egyelőre tisztázatlanok, a státustörvény romániai alkalmazását felügyelő testület létrehozása csupán kezdeti intézkedés nek számít – jelentette ki a Népszabadságnak adott interjújában Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó szerint a kezdetben javasolt „védnöki testület” helyett azért nevezték el a törvény zökkenőmentes alkalmazását szavatoló grémiumot „felügyelő testületnek”, mert nagyobb és erősebb hatáskört kívánnak számára biztosítani. – Ennek a felügyelő testületnek kell a következő időszakban tisztáznia az alapelveket, beleértve azt is, hogy a MÁÉRTnyilatkozatban szereplő kritériumokat a különböző sajátos körülmények köz epette pontosan hogyan lehet értelmezni és kell érvényesíteni – mondta. Markó kifejtette: a testület egyik fő szerepe éppen az lenne, hogy olyan egységes kritériumrendszert dolgozzon ki, amely a végrehajtó munkában szubjektív szempontok érvényesülésére és mérlegelésre ne adjon lehetőséget, mert ez helytelen lenne. A testület időszakonként beszámolókat hallgatna meg, és ezek alapján következtetéseket fogalmazzon meg, illetve, hogy a felmerülő panaszokat, óvásokat elbírálja. – A végrehajtó munkát tulajdonképp en az RMDSZ végezné, elsősorban területi szervezeteinek székházában. Erre a feladatra a szövetség apparátusát alkalmassá kell tenni, s ahol szükséges, ki kell bővíteni – szögezte le a szövetségi elnök. Az RMDSZ, az erdélyi magyar történelmi egyházak és civ il szervezetek szerdai egyeztetésén arról is döntés született, hogy a munkáltatói felelősséget az RMDSZ vállalja. – A konkrét munkát az RMDSZen belül fogjuk végezni, a felügyelőtestület irányelvei alapján. A területi szervezetek mellett az országos felügy előtestülethez hasonló, de azzal nem teljesen azonos, hanem gyengébb hatáskörű védnöki testületeket hozunk majd létre – közölte. A gyakorlati lépéseket illetően Markó elmondta: valószínűleg a szövetség területi irodáiban veszik majd át az igényléseket. A j ogosultságot pedig az egyházaktól vagy az RMDSZtől lehet majd beszerezni, de szeretnék lehetővé tenni azt is, hogy a magyar civil szervezetek tagsági bizonylata is ajánlásként szolgáljon. Ezek alapján állítanák majd ki azokat az adatlapokat, amelyeket maj d intézményesen továbbítanának a magyar konzulátusokra. Markó hangsúlyozta: egyelőre nincs eldöntve, hogy az adatlapokat csakis a külképviseletek fogják begyűjteni vagy mások is. Ezen kérdések egy részét a magyarországi végrehajtási utasításoknak kell majd tisztázniuk. A státustörvény alkalmazásának tehát erdélyi magyar oldalról adottak a feltételei. Már csupán a két ország kormányának kell megállapodnia a jogszabály romániai alkalmazásáról. vissza Kedvezmény a viszálykodásnak A MÁÉRT múlt hét végén tartott öszszejövetele a legnagyobb hibát követte el, amit elkövethetett: úgy döntött, hogy a – továbbra is makacsul státustörvényként emlegetett – kedvezménytörvényt jövő év elejétől minden változtatás nélkül alkalmazni kell. E döntés felelőtlenségét mi sem jelezhetné világosabban, minthogy Martonyi János külügyminiszter a Duna Tévének adott interjújában már a MÁÉRTtanácskozás előtt ar ról beszélt, hogy a gazdaságiszociális kedvezményekkel a magyar állam nem előnyöket biztosít, csupán könnyítéseket alkalmaz majd a magyar nemzetiségűek, azaz a magyarigazolványok birtokosai számára. Orbán Viktor miniszterelnök a tanácskozást követő vasárn ap esti tévéinterjújában (szintén a Duna Tévében) még tovább ment, és úgy fogalmazott, hogy a román kormány kifogásai megalapozottak, a kérdést felül fogják vizsgálni. Visszahátrált az egészségügyi kedvezmények vonatkozásában is. Azt még korábban megtudtuk , hogy a magyarigazolványok tulajdonosai az oktatási támogatáshoz sem alanyi jogon jutnak hozzá, hanem azokat a magyar állam alapítványokon keresztül, pályázati alapon folyósítja. Az ajánló szervezetekről is kiderült, hogy nem fognak ajánlani, csupán a megkövetelt adatokat: a magyar származást, a nyelvismeretet, a magyar politikai szervezetekhez vagy felekezetekhez való tartozást és a népszámlálás során tett nyilatkozatot dokumentál ó iratok hitelességét igazolják. Az „ajánló” jelző tehát merőben félrevezető. Ezeken felül is akadhatnak olyan pontok, amelyeknél nem elég a végrehajtási rendelkezéseket egyeztetni, hanem magának a törvénynek a szövegén is végre kell hajtani – nem is jelen téktelen – változtatásokat. Erre nemcsak azért van szükség, mert bizonyos korábbi megfogalmazások (mindössze néhány) a nemzetközi vita során tarthatatlannak bizonyultak, hanem azért is, mert a román és a szlovák fél csak ez esetben érezheti úgy, hogy a mag yarok is figyelembe veszik az ő szempontjaikat. Ezeket már csak azért is figyelembe kéne vennünk, mert az új megfogalmazások egyetlen esetben sem érintenék a kedvezmények gyakorlati érvényesítését. Vegyük az (SZDSZ által is) leginkább vitatott pontot, a ga zdaságiszociális kedvezmények esetét. Az eredeti megoldás valóban tarthatatlan. Ezeket a kedvezményeket, főként a munkavállalás lehetőségét, valóban a szomszédos államok minden polgára számára elérhetővé kell és lehet tenni. Ki lehet kötni azonban, hogy M agyarországon előnyt élvezhetnek azok, akik a magyar nyelvet kielégítő szinten beszélik.
