Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-07
7 mint minden évben ez idáig 19 90 óta – kidöntötték. vissza Kapituláció nélkül Interjú Kövér László Fideszalelnökkel A magyar kormány reméli, hogy az erdélyi magyar közösségen belül is létrejön a társadalmi összefogás a státustörvény végrehajtását i lletően. Ez a konszenzus ugyanis egy majdani intézményi autonómia alapjául szolgálhat – jelentette ki a Krónikának Kövér László, a Fidesz alelnöke. – A státustörvény alkalmazásának tekintetében az erdélyi kivételével valamennyi határon túli magyar közöss égen belül konszenzus született. A magyar kormány milyen megoldást ajánl a romániai magyarok számára az ajánlószervezetek terén? – A Fideszkormány sokszor hangoztatott alapelve, hogy nem szeretné meghatározni, előírni, mi a célravezető vagy hasznos a hat áron túli magyarok számára. Inkább abban segítene, amiben a határokon túl élő magyar közösségek egymás között dűlőre jutnak. Valóban célszerű lenne, ha a többi utódállamban élő magyar közösséghez hasonlóan Erdélyben is konszenzusos, mindenki számára kielég ítő megállapodás jönne létre a státustörvény végrehajtását illetően. Nem hiszem, hogy okosan cselekszik, aki monopolhelyzetre tör a partiumi, erdélyi magyarság képviselete során, vagy aki úgy gondolja, magát rövidíti meg, ha osztozik a felelősségben és a m unkában. Remélem, a felvidékihez, a vajdaságihoz hasonló megállapodás Erdélyben is létrejön; amelyben egyébként az RMDSZnek is meg kell kapnia azt a helyet, amelyet jelentőségénél fogva el kell foglalnia. De el kell ismerni, a pártosodáson kívül a tágabb an vett közéletnek vannak olyan szereplői is, akik szeretnének részt venni a határokon túl élő magyarság számára jelentős törvénynek a végrehajtásában. Ebbe az ő segítségüket, erejüket is be kell vonni. Ugyanis ha tényként elfogadjuk, az erdélyi magyarság sem mondott le arról, hogy egyszer saját autonómia keretében intézze ügyeit, akkor egyegy ilyen társadalmi összefogás éppen a majdan megvalósuló intézményi autonómiának lehet nagyon fontos bázisa. – Hogyan próbálja kezelni a magyar kormányzat a román fél gyarapodó fenntartásait? – Az egymást váltó román politikai elitek azt szeretnék, ha egyáltalán nem létezne, eltűnne a Trianonnal előállt probléma, vagyis hogy kétmilliónyi magyar ma Románia területén él. Az elmúlt nyolcvan év alapján elmondható, a minde nkori román hatalom különböző intenzitású, de mindig megmegújuló kísérleteket tesz az erdélyi magyarság beolvasztására. Bukarest világosan felismerte azt, hogy a státustörvény legfontosabb funkciója lépni az asszimiláció ellen, hogy a határokon túl rekedt magyarság megmaradhasson általa. Ha az utódállamok biztosítanák a tényleges jog- és esélyegyenlőséget a magyarság számára, akkor a státustörvénynek gyakorlatilag nem lenne különösebb jelentősége. Ellenben rosszul gondolkodik, aki megpróbálja alku tárgyává tenni, vajon vane joguk az erdélyi magyaroknak magyarként megmaradni saját szülőföldjükön. Ebben senkivel nem lehet alkut kötni. – Mikor és miként folytatódnak a kétoldalú konzultációk, tekintve, hogy az ellenzéki román Demokrata Párt jogszabályt tervez a státustörvény romániai alkalmazásának megakadályozására? – Figyelmébe ajánlanám minden utódállambeli, többségi néphez tartozó politikusnak, hogy döntse el, mielőtt hasonló lépésre szánná el magát, komolyan gondoljae saját országa, népe európai uniós c satlakozási törekvéseit. Ugyanis éppen az európai közösség dolgozta ki saját normáit, elvárásait a kisebbségek területén; a Velencei Bizottság pedig az egész európai kisebbségvédelmi gyakorlatot vizsgálta. Ez fényt derített arra, hogy nem Magyarország az e lső,
