Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-07
5 Státustörvény: Kövér óva int az ellenlépésektől 20011107 (a nyomtatott MH cikke) Szlovákia senkit sem kíván korlátozni abban, hogy éljen a magyar státustörvény kínálta kedvezményekkel, de szigorúan ragaszkodik a nemzetközi é s a hazai jogrendhez való igazodáshoz - jelentette ki Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár, aki tegnap Pozsonyban külön a státustörvénnyel kapcsolatos kérdésekről tartott sajtótájékoztatót. Szavaiból kiderült, Szlovákia szerint Budapest mérlegelhetn é a jogszabály módosítását. A szlovák államtitkár szerint Pozsony nem tartja elfogadhatónak a magyar jogszabály filozófiáját, és úgy ítéli meg, hogy eleve fel kell tenni a kérdést, vajon mit kell érteni az alatt, amit - Jaroslav Chlebo szerint - Orbán Vikt or magyar miniszterelnök "a magyarok egyfajta határon átívelő egyesítését" célzó törekvésnek nevezett. A státustörvényről nyilatkozott az erdélyi Krónika tegnapi számának Kövér László Fideszalelnök is. Szerinte, "ha az utódállamok biztosítanák a ténylege s jog- és esélyegyenlőséget a magyarság számára, akkor a státustörvénynek gyakorlatilag nem lenne különösebb jelentősége". Kövér úgy vélte, az egymást váltó román politikai elitek azt szeretnék, ha egyáltalán nem létezne, eltűnne a Trianonnal előállt probl éma, vagyis az, hogy kétmilliónyi magyar ma Románia területén él. "Az elmúlt nyolcvan év alapján elmondható, hogy a mindenkori román hatalom különböző intenzitású, de mindig megmegújuló kísérleteket tesz az erdélyi magyarság beolvasztására. Bukarest világ osan felismerte azt, hogy a státustörvény legfontosabb funkciója: lépni az asszimiláció ellen, hogy a határokon túl rekedt magyarság megmaradhasson általa" - mondta. A Romániában tervezett "ellentörvényekről" szólva, a magyar kormánypárti politikus az inte rjúban kijelentette: "figyelmébe ajánlanám minden utódállambeli, többségi néphez tartozó politikusnak, hogy döntse el, mielőtt hasonló lépésre szánná el magát, komolyan gondoljae saját országa, népe európai uniós csatlakozási törekvéseit". vissza MTI Megrongált magyar emlékmű Újvidéken 2001. november 6. 18:04 MTI Újvidéken ismét meggyalázták az 194445ös megtorlások és razziák ártatlan magyar áldozatainak az emlékét. Újvidék Fut aki úti temetőjében 1990 óta a vajdasági magyarság minden esztendőben elhelyez kereszteket az 194445ös megtorlások áldozatainak az emlékére. Eddig minden évben ismeretlen tettesek eltüntették az emlékezés jelképeit. Az idén, halottak napján, november 2án helyezték el a kereszteket az áldozatok parcellájában, valamint - egyelőre hatósági engedély nélkül - elhelyezték a Makovecz Imre által tervezett emlékmű alapkövét is. Hétfőre virradóra a nyolc kereszt közül négyet kidöntöttek, és egyet eltörtek. Mat uska Márton - aki a vajdasági megtorlásokat kutató újságíró - az újvidéki Magyar Szóban közleményt tett közzé a kegyeletsértő cselekedetről. Az írás szerint a vajdasági Magyar Műemlékvédelmi és Hagyományápoló Egyesület rendszeresen tájékoztatni fogja az új vidéki lap olvasóit a keresztek további sorsáról. A II. világháború utolsó két évében Josip Broz Tito partizánosztagai - megtorlásul az 1942es "hideg napokért" - több ezer magyart végeztek ki számos vajdasági településen, egyebek mellett Zentán, Magyark anizsán, Adorjánon, Martonoson, Csurogon, Zsablyán, Szabadkán, Bajmokon, Bezdánban, Szivácon, Temerinben. Jeltelen sírokban, sokszor dögtemetőkben vagy éppen épületek talapzatában tüntették el örökre az áldozatok holttestét. A legkegyetlenebb mészárlás s zínhelyén, a vajdasági Csurogon 1944 őszén több ezer
