Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-30
17 ironikusan utánam kiáltják, hogy ezek a déltiroli németek semmit nem árulnak el az olaszoknak. Le lettem tolva, de ennek ellenére látom, nem lehet olyan rossz dolog németként élni ebben a régióban, ahol nemcsak egy mintául szolgálható autonómia valósu lt meg, hanem a határok sem választják el egymástól a nemzettársakat. *** AZ ELNYOMÁSTÓL AZ AUTONÓMIÁIG. Az olasz fegyveres erők 1918 novemberében akadálytalanul vonultak be a már széteső Osztrák – Magyar Monarchiához tartozó Tirol déli felére, majd 1919. szeptember 10én a Saint Germaini békeszerződés értelmében Tirol Brenneren túli részét a Salurniszorosig Olaszországhoz csatolták. Mussolini hatalomátvétele után kormányprogrammá emelkedett a terület elolaszosítása, megtiltották a DélTirol név használat át, a tartományt egybeolvasztották egy másik olasz provinciával, olasz községi elöljárókat neveztek ki, elbocsátották a német hivatalnokokat, megakadályozták a német bevándorlást, a német utca- és helységneveket olaszra cserélték, az oktatás és a közigazga tás nyelve az olasz lett, megerősítették a csendőrséget. 1934ben az olaszosítás második fázisaként Mussolini felszólította a milánói és piemonti nagyipart, hogy létesítsenek fióküzemeket Bolzanóban. Mindez több ezer olasz család betelepülésével járt, mikö zben a déltiroliakat az új munkahelyeken nem alkalmazták. 1921től 1939ig a terület olasz lakosainak száma négyszeresére nőtt. A második világháborút követő párizsi béketárgyaláson Olaszországnak sikerült keresztülhúznia azt a német javaslatot, hogy DélTirol lakossága népszavazáson döntsön, melyik államhoz tartozzék. Az 1946os Gruber – De Gaspariegyezmény autonómiát adott ugyan DélTirolnak, de az olasz kormány ennek gyakorlati alkalmazását megakadályozta azzal, hogy egyesítette az olasz többségű Trient (Trentino) tartománnyal, és létrehozta a TrentinoAlto Adige igazgatási egységet. Az olasz elnyomás folytatódott, miközben megkezdődött a német kivándorlás, akik maradtak, azok robbantásos merényleteket hajtottak végre, összesen 19 halálos áldozatot követe lve. Az osztrák kormány ezzel egy időben az ENSZ elé vitte a déltiroli autonómia kérdését, 1960 – 1961ben a szervezet olasz – osztrák tárgyalásokat sürgető határozatokat hozott. Hosszas huzavona után 1972ben életbe lépett egy új autonómiastatútum, a tulajd onképpeni önrendelkezés azonban csak 1992ben kezdődött el. Ennek értelmében létrejött a Trient és Bozen provinciákat magában foglaló Trentino – DélTirol régió, amelyben minden nyelvcsoport tagjai – így a ladinok is – jogegyenlőséget élveznek. A német minde n közintézményben hivatalos nyelvként, az olasz nyelvvel egyenértékű lett. Megvalósult egy etnikai arányossági rendszer, amely a három nyelvcsoport mindegyikének a lakosság arányának megfelelően lehetővé teszi a közalkalmazotti pozíciók betöltését. Mind a három nyelvcsoportnak anyanyelvű óvodák és iskolák állnak rendelkezésére. (G. A.) vissza Bukarestben egyelőre nem kommentálják Orbán Viktor válaszlevelét 20011130 (a nyomtatott MH cikke) A román külügyminisztérium egyelőr e még nem alakított ki véleményt Orbán Viktor válaszleveléről, amelyben a román miniszterelnöknek a státustörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott aggályaira reagált. Victor Micula külügyi szóvivő lapunknak elmondta: jelenleg elemzik a választ, és majd az ab ból leszűrt következtetések alapján állapítják meg a követendő utat. Kérdésünkre, hogy mikorra várható a román válasz, a szóvivő szemrehányóan megjegyezte: "Nyilvánvalóan nem fog tíz napig tartani a válaszadás, mint amennyi időt a magyar fél számára igénye lt. Nyilván a magyar fél lesz az első, aki megtudja a román fél válaszát, és nem a sajtó." Micula nehezményezte, hogy a román fél Orbán Viktor rádióinterjújából tudta meg, hogy elindult a válasz Bukarestbe, és csak jóval az interjú elhangzása után, szerdán kapták meg a választ tartalmazó faxot. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke tartalmasnak ítélte meg a választ, amely ésszerű kompromisszum és megoldás felé mutat. Kérdésünkre, hogy az RMDSZ egyetérte a magyar válaszok tartalmával, elmondta: nehéz vál aszolnia erre, hiszen az RMDSZ a román felvetések mindegyikével sem ért egyet. Elvi szinten viszont nagyon fontos, hogy beindult az érdemi egyeztetés. Orbán Viktor és Adrian Nastase státustörvényügyben egymásnak írott leveleiből világosan kiderül, a meg egyezés e kérdésben továbbra is nagyon távolinak tűnik. Az alábbiakban a két álláspont néhány részletét ismertetjük. - Románia szerint törölni kell a jogszabályból a preambulum 5. bekezdését, amely szerint a törvény célja "a szomszédos államokban élő mag yaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülőföldjükön való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata biztosítása" - Az Orbánlevél szerint a törvény a "nemzet" kulturális felfogására alapoz, a szomszédos államokban élő magyarok a magyar nyelvhez, kultúrához tartozónak vallják magukat, anélkül azonban, hogy ez politikai
