Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-06
3 Cikkek: Amerikai magyar feltételek Romániának 2001. november 5. 13:33 Gui Angéla Adrian Nastase román miniszterelnöknek memorandumot küldött a New Yorki székhelyű Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) elnöke Hámos László. Ebben az amerikai magyarság egyértelműen Románia NATO- tagsága ellen foglal állást mindaddig, amíg Bukarest eleget nem tesz a csatlakozással járó követelményeknek. Nastase múlt heti amerikai útja előtt jelezte, hogy találkozni szeretne az amerikai magyarság képviselőivel is. A román kormányfő szándéka azonban időközben megváltozott, és nem szakított időt az eszmecserére, annak ellenére sem, hogy Hámos László, az alapítvány elnöke megszakította budapesti útját és visszautazott New Yorkba. Az 1,6 millió amerikai magyar szándékát megjelenítő HHRF így írásban adta tudtára Romániának mindazt, amit ez erdélyi mag yarok legégetőbb gondjaival kapcsolatban szóban akartak elmondtani. 1989 után a HHRF az elsők között volt, aki indítványozta, hogy a NATObővítésbe vonják be azokat a kelet- és középeurópai országokat is, amelyeknek sikerült végrehajtaniuk egy intézmény esített emberi jogi reformot, beleértve a nemzeti kisebbségek teljes körű védelmét is. „Sajnos azonban tizenkét évvel a kommunizmus bukása után Romániában alig tapasztalható előrelépés ezen a téren. Ennek a gyászos helyzetnek a teljes körű orvoslása nélkül erősen kétséges, hogy az Egyesült Államok Szenátusában létrejön a Románia NATOtagságának ratifikálásához szükséges kétharmados többség. A Bushadminisztráció különösen receptívnek mutatkozott abban a kérdésben, hogy a román kormány továbbra is megtagadja a magyar egyházaktól a kommunizmus idején elkobzott 1 593 ingatlannak a visszaszolgáltatását, folyamatosan megsértve ezáltal a vallásszabadság és a magántulajdon szentségének elveit” - olvasható a Memorandumban. A dokumentumban az amerikai magyarság egyér telműen Románia NATOtagsága ellen foglal állást mindaddig, amíg az ország eleget nem tesz a csatlakozással járó követelményeknek. Ezen az álláspontot az amerikai magyarság abban az esetben hajlandó változtatni, amennyiben a következő kulcskérdésekben érde mbeni előrelépés történik: 1. Az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása jogos tulajdonosaiknak A román kormány teremtse meg azokat a régóta esedékes törvényes kereteket, amelyek lehetővé teszik a kisebbségektől a kommunizmus alatt elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását. A 2001. január 17én elfogadott, az ingatlanok visszaadásáról rendelkező törvény explicit módon kizárta a közösségi és egyházi ingatlanokat a törvény érvényességi köréből azzal az ígérettel, hogy ezek visszaszolg áltatását majd egy külön törvény szabályozza. Míg a környező országokban ez a kérdés régóta megoldott, a Romániában tapasztalható évtizedes halogatás szöges ellentétben áll a vallásszabadság és a civil társadalom elveivel, és folyamatosan akadályozza a mag yar kisebbség törekvéseit, hogy közösségi és egyházi életet tartson fent. Ami a szóban forgó 1 593 ingatlant illeti, még abból a maroknyi épületből is, amelyek a visszaszolgáltatását átmeneti kormányrendeletek szabják meg, csupán öt ingatlan valós birtokba vétele valósult meg. Két jelentős ingatlan, amelyekkel kapcsolatban a végeláthatatlan bírósági eljárások miatt nem történt előrelépés, a nagyváradi Római
