Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-27
8 azonosságtudat erősítése volna. Ha ez a baj, hát töröljük, a határon túli magyarok szerethetik az anyaországot úgy is, ha nincs törvény róla. (Ám az már, elismerem, feszegeti a diplomáciai türelem határait, hogy a román fél szerint a törvény c sak a kulturális identitás megőrzését segítse s az oktatást ne. Mintha az oktatás nem a kulturális identitás egyik legfontosabb előfeltétele lenne.) Végül - írja Nastase - a magyar hatóság nyilatkozatban szögezze le, hogy nem kérdőjelezi meg a trianoni bé keszerződést. Szögezze le a hatóság, ha százszor leszögeztük, miért ne tehetnénk meg százegyedszer is. És ha már csak ez az akadály maradna: a magyarigazolványnak ne legyen a neve magyarigazolvány. Legyen - mondjuk - vendégigazolvány, legyen szülőföldiga zolvány, vagy legyen egy összefogó név: Árpád, Széchenyi vagy akár KossuthBalcescu igazolvány - a magyarromán megbékélés jegyében. A legegyszerűbb, ha nemzeti igazolvány lenne a neve, mely magyar nyelven fejezi ki a magyar nemzethez tartozás szellemi tar talmát és jogosít a csekély kedvezményekre. Mert jól tudjuk, nagyon kevés, amit ad, s azt is lassan, bonyolultan, sok bürokráciával adja. De adja, ha már elhatározta. S hogy adhassa, el kell menni a szomszédok iránti gesztusokban a legmesszebbmenőkig. Odá ig, hogy ne tudjanak ne egyetérteni vele. Ez csak a lényegre koncentrálással megy s a formalitások, a diplomáciai büszkeség elvetésével. A konszenzus elve mellett a másik legfontosabb, hogy más ország területére semmiképpen ne vonatkozzon a törvény. Ez is megoldható: csak fogalmazás és szervezés kérdése. A harmadik szempont, hogy az EUcsatlakozáskor minden bizonnyal módosítani kell rajta. Erre föl kell készülnünk, s addig is gyűjteni hozzá a tapasztalatokat. A Nastaselevél arról árulkodik, hogy szerzője pontosan tudja, egyetértésük nélkül a törvény nem lehet igazán EUkonform. Vajon a válaszlevél konok lesz vagy okos? vissza Szále László Egyeztetés a státustörvényről 2001. november 26 ., hétfő - 19:00 F A munkavállalással, valamint a magyar igyazolványok kibocsátásával kapcsolatos kérdésekben a magyar kormány rovábbra is hajlandó egyeztetni a román féllel, a státustörvény végrehajtása azonban 2002. január 1én mindenképpen megkezdődik - jelentette ki Indul a nap című reggeli hírműsorunkban Németh Zsolt külügyi államtitkár. A kormány szombati ülésén megalkotta a státustörvény végrehajtásáról szóló rendelettervezetetet, amelyet egyeztetni kíván a határon túli magyarok szervezeteivel. - A státustörvénynek a módosítását a magyar kormány nem tervezi, leginkább azért, mert itt sokat vitatkoztunk azon, hogy kelle módosítani, vagy nem kell módosítani a státustörvényt, és ezzel kapcsolatban megnyilvánultak hál istennek az európai partnereink is , hadd utaljak a Velencei Bizottságra, vagy pedig az uniós bizottságának az országjelentésére és eszükbe sem jut ezeknek a szervezeteknek az, hogy a törvényt azt módosíta ni kellene, úgy ítélik meg, hogy kerettörvényről van szó, amelynek az apró finomításait, finom szabályozását, a végrehajtási szabályokban kell elvégezni. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke híradónknak elmondta: a Velencei Bizottság ajá nlásának megfelelően a végrehajtási eljárásban nagyobb szerep jut majd a szomszédos országokba akkreditált diplomáciai testületeknek. Az ajánló szervezetek információs bázisukkal segítik majd a konzulátusok, nagykövetségek munkáját. - A civil szervezetek e lsősorban információt fognak szolgáltatni abban az esetben, hogy ha megfelelő dokumentumokkal az illető kérvényezők nem rendelkeznek, tehát ebben az esetben pótolhatják a dokumentumokat ezek az információk. A Belügyminisztériumnak a diplomáciai testületek tesznek ajánlást arról, ki jogosult magyar igazolvány, illetve hozzátartozói magyar igazolvány elnyerésére. 20011126 / SVÉDORSZÁG – NYUG ATEURÓPAI MAGYAR SZ ERVEZETEK SZÖVETSÉGE Stockholm, 2001. november 26., hétfő (MTI) – Stockholmban megalakult a N yugateurópai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége. A hét végi, kétnapos alakuló közgyűlésről kiadott nyilatkozat szerint a szövetség célja a nyugateurópai szórványok összefogása. Tevékenységét kormányoktól és pártpolitikától függetlenül fejti ki. A szövetségben 15 ország – Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, NagyBritannia, Németország, Norvégia, Svájc és Svédország – magyar szervezete képviselteti magát – áll az MTIhez hétfőn eljutattott közleményben. Az alakuló közgyűlésén jelen volt Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára. A résztvevők elfogadták az alapszabályt, és határoztak arról, hogy a szövetség székhelye Stockholm lesz. Megválasztották tisztviselőik et is, az elnök Deák Ernő (Ausztria), alelnökök:
