Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-26
8 közölte azt is: a 6 és 65 év közötti, magyarigazolvánnyal rendelkezők évente négy alkalommal 90 százalékos utazási kedvezményt vehetnek igénybe. Szól arról: a határo kon túl élő magyar pedagógusok és diákok ugyanazon utazási kedvezményeket vehetik igénybe, mint magyar állampolgárságú társaik. A kedvezményeket igénybe veheti az a mintegy húszezer ügykezelő és fizikai alkalmazott is, aki a közalkalmazotti törvény módosít ásával kikerülhet a közalkalmazotti körből. A katonák pedig jövő évtől havonta két alkalommal kaphatnak teljes térítésű utazási kedvezményt. December 1jétől a traumatológiai osztályokon dolgozó ápolók az eddigi 120 helyett 150 százalékos bérpótlékemelésb en részesülnek, míg a traumatológus orvosok 120 százalékos bérpótlékot kapnak – mondta Borókai Gábor. Hozzátette: az ápolók esetében az összeg átlagosan bruttó 5100 forintot jelent, míg az orvosok esetében bruttó 20 500 forinttal emelkedik a kereset. Az in tézkedés félmilliárd forinttal terheli meg a jövő évi költségvetést. A kabinet döntése alapján a jövőben október 6. nemzeti gyásznap lesz – jelentette be a szóvivő. Az erről szóló kormányrendelet szerint ezen a napon a Magyar Köztársaság lobogóját félárbo cra eresztik, a középületeken meg kell jelennie a gyászlobogónak, az önkormányzatok pedig korlátozhatják a szórakozóhelyek nyitva tartását. Támogatja a kormány azt a képviselői indítványt, hogy a Honvédelmi Minisztériumban előkészítő bizottság alakuljon, amely 2002. december 31ig kidolgozza a nemzetőrség felállításával kapcsolatos jogszabálytervezeteket – közölte a kormányszóvivő. vissza Elhalasztott halasztás Magyar Nemzet „…a dolgot őt magát nézzük…” 2001. november 26. Lukács Csaba A kormány a hét végi ülésén döntött a szomszédos országokban élő magyarokat érintő státustörvény végrehajtási rendelkezéseiről, így – egyes korábbi sajtóhírekkel ellentétben – nem kell elhalasztani a t örvény január elsejei hatálybalépését. A kormányszóvivő szerint minden feltételt megteremtenek annak érdekében, hogy a rendszer az év elejétől működjön. A karaván halad tehát, bármennyire is akadnak ellendrukkerei az ügynek bel- és külföldön egy aránt. Bár utóbbiak fogyatkoznak: Orbán Viktor délvidéki látogatása után Szerbiában is támogatják az elképzelést, s legutóbb a szlovák illetékesek is békésebben nyilatkoztak a kérdésről. „Meg fogunk állapodni, mert meg akarunk állapodni” – jelentette ki Né meth Zsolt Pozsonyban, megfogalmazva a lényeget: politikai akarat kérdése az egész. A két ország között ebben a kérdésben nincsenek feszültségek, csak nézetkülönbségek, ezek pedig megbeszélhetők a konzultációkon. Az egyetlen kerékkötő továbbra is Románia. Úgy tűnik, keleti szomszédunk továbbra sem rendelkezik a megbékéléshez szükséges politikai akarattal. Hiába a józan hangok (legutóbb Smaranda Enache, a romániai Pro Europa Liga társelnöke vélekedett úgy, hogy a státustörvény hozzájárul az európai sokszínű séghez és egyáltalán nem diszkriminál), ha a jelenlegi kormány nem figyel azokra kellőképpen. Bukarestnek most mások a prioritásai: a hisztériakeltésben szorgoskodnak éppen. Az alaphangot a miniszterelnök, Adrian Nastase adta meg a szeptemberi tanévnyitón , amikor kifogásolta a magyar tankönyvek állítólagos jelenlétét az erdélyi magyar iskolákban. Lett erre tankönyvkommandó, majd október végén a belügyminiszter olvasott fel egy azóta sok vihart kavaró tanulmányt pártjának konferenciáján. A szociáldemokraták Erdélyprogramja arra figyelmezteti a derék dákok utódjait, hogy Transsylvaniában belső anyaországot építenek a gaz hun ivadékok, s a magyarok lakta megyékben hátrányosan megkülönböztetik a (többnyire vállalatvezetőkből, katonákból, rendőrökből és azok cs aládjaiból álló – a szerző) román kisebbséget. Pár napja betiltották a szabadidős magyaroktatást a csángóknál, annak ellenére, hogy az oktatási törvény évek óta előírja ennek iskolai megszervezését, tegnapelőtt pedig újabb Hargita – Kovásznajelentést bocsát ott útjára a román titkosszolgálat. Ez sem tartalmaz mást, mint jó pár évvel ezelőtt kiadott társai: a székelyföldi magyarok szeparatisták, létük súlyos veszélyt jelent a románságra nézve. A két megyében a magyarok ellenőrzik a társadalmi és politikai éle t fontosabb területeit, autonómiát akarva és a térség „romántalanításán” fáradozva. Mindehhez Magyarország pénzügyilogisztikai segítséget nyújt, erősítve az ott élők magyarságtudatát
