Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-20
9 miatt. Magyarország azonban - úgy tűnik - jobban ellenáll a legutóbbi megrázkódtatásoknak, mint néhány más, komolyabb gazdasági nehézségekkel szembenéző volt kommunista állam, köztük Csehország. A multinacionális csoportok elkötelezettek maradtak Magyarország iránt, a brit EIU gazdaságkutató csoport szerint a magyarországi közvetlen befektetések évi átlag 2 milliárd dollár körüliek lesznek - v élekedett a Financial Times. A brit üzleti körök lapja szerint ennek ellenére a magyar kormánynak még van mit tennie a világgazdasági lassulás hatásának kezelése, a piacgazdasági reformok befejezése terén, amelyek szükségesek az ország gazdasági potenciá ljának maximalizálásához és a felkészüléshez az Európai Unióhoz való csatlakozásra. A kormány várakozása szerint a GDP növekedése várhatóan a tavalyi 5,2 százalékról 44,5 százalékra esik vissza 2001ben, és 4 százalék körülire 2002ben. A magánszektor a zonban arra figyelmeztet, hogy a GDPcsökkenés jelentősen nagyobb lehet, ha a világgazdaság visszaesése a vártnál meredekebb lesz. A brit lap rámutat arra, hogy Magyarország különösen sebezhető az EU- kereskedelmi feltételei által, mivel az unió a magyar export 80 százalékát veszi fel. Az export növekedésében tapasztalható hanyatlás már most jelentős, idén 10 százaléknál kisebb arányú növekedés valószínű a tavalyi 22 százalékossal szemben. A kormány a lassulásra az állami beruházások programjának kiszél esítésével, a közszféra és a magánszféra közötti együttműködéssel válaszol. Tavaly elfogadta a Széchenyi tervet, amelynek keretében 1 milliárd eurót irányoz elő évente olyan projektekre, mint a kisvállalkozások, a házépítés, a turizmus, a kutatások, az inf rastruktúra finanszírozása. Idén szeptemberben meghirdette a Széchenyi pluszt, egy újabb egy milliárd euróra rúgó tervet, az infrastrukturális és más beruházások felgyorsítására és adócsökkentésekre. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a tervek gazdasági hatása azonban nagyobb lesz 3 milliárd eurónál, mert a közkiadások magánberuházásokat gerjesztenek – írta a Financial Times. A kormány adatai szerint a költségvetési deficit idén a GDP 3,4 százalékát teszi ki, ugyanannyit mint tavaly, jövőre kis mértékben a GDP 3,2 százalékára csökken. Ha azonban a számokat a közkölcsönök szélesebb körű, az EU maastrichti szerződésében lefektetett definíciója alapján ítéljük meg, jelen tős mértékű növekedés várható a tavalyi 3,2 százalékról idén 5,2 százalékra - idézi a brit lap a GKI gazdaságkutató intézetet. A kormány ezt a lazítást a szigorú inflációs célok meghirdetésének politikájával párosította, azt tervezvén, hogy az inflációt a tavalyi 10 százalékról idén 7, jövő év végére 4,5 százalékra csökkenti. Az exportőrök arra panaszkodnak, hogy a szigorú monetáris politika és a lazább fiskális politika keveréke a forint árfolyamát kibírhatatlan magas szintre röpíti. A forintsáv tavassza l történt kiszélesítése óta a valuta több mint 5 százalékkal erősödött. Az export növekedés hanyatlása egyelőre nem hatott a folyómérlegre. A turizmusból származó magas bevételek miatt a folyómérleg hiánya idén várhatóan 2 milliárd euró körüli lesz, a GD P 4 százaléka. A külföldi befektetések beáramlása a becslések szerint egy milliárd euró fölött lesz, ami a deficit felét lefedi.
