Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-16
5 módosítva, a szomszédokkal jó eséllyel már mostanra sikerült volna valamilyen alkut kötni. Ha ez így alakul, az uniós jelentés már kész helyzetben talál minket és szomszédainkat, s már csak arról beszélünk, mi lesz majd a csatlakozás után. De nem tartunk itt. Sőt a Fidesz egyik vezetője a minap éppen integrációs céljaikra utalva ajánlotta a szomszédoknak, töprengjenek el, alkalmaznake ellentörvényeket. Most pedig tessék: Budapest elveszítette azt, amit az egyik bukaresti lap az idegek háborúj ának minősített, így Orbán Viktornak ma jóval gyengébb pozícióból kell román partnerével tárgyalnia, mint tehette azt júliusban. Akkor odament és ígérgetett: konkrét tárgyalásokat és közös gazdasági programokat egyaránt. Ám a tárgyalások finoman szólva is akadoztak - tény, nem csak a magyar fél miatt , ami pedig a lehetséges együttműködéseket illeti, épp a minap derült ki, hogy a közös autópályaépítés gondolata egyelőre inkább szép, mint reális. A kormányfőnek így két lehetősége marad. Enged és megegyezik , vagy közli: a törvény az EUcsatlakozásig nem sért jogokat, így mondhat bárki bármit, január elsején életbe lép. Magyarország pedig azokat a vészforgatókönyveket veszi elő, amelyeket állítólag már kidolgoztak a szomszédok lehetséges ellenintézkedéseire. Tulajdonképpen járható út mind a kettő, mégis van egy óriási különbség: az előbbi az európai. S talán mégis ez a fontos. Nagy Iván Zsolt vissza Kötelező haladási irány Uniós országjele ntés: félidei bizonyítvány A magyar piacgazdaság a közeljövőben képes lesz állni az uniós versenyt és a piaci erők nyomását - olvasható az Európai Unió hazánkról szóló, kedden kibocsátott országjelentésében. A dokumentum a médiakuratóriumokról, a cigánys ág helyzetéről, a korrupcióról és a kedvezménytörvényről elmarasztaló megállapításokat is tett. Az Európai Bizottság tíz középkeleteurópai ország, valamint Málta, Ciprus és Törökország teljesítményéről mondott véleményt. A tagjelöltek felkészülését több ek között az Európa Tanács - 1993ban Koppenhágában rögzített - szempontjai alapján értékelték. A politikai kritériumok között elemezték a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok helyzetét, a kisebbségek védelmét biztosító intézmények stabilitását. A g azdasági fejezetek a piacgazdaság kialakulását, az unión belüli verseny feltételeinek való megfelelési képességet taglalják. A harmadik témakörben az jelenik meg, hogy a jelölt képese a tagsággal járó kötelezettségek vállalására. Politikai döntés a bővítés A jelentés a kiemelt megállapításokon és elmarasztalásokon túl számtalan tényt és adatot tartalmaz. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy tévedés lenne azt gondolni, csak "színjeles" bizonyítvánnyal lehet az unióba bekerül ni. "A bővítés ugyanis alapvetően a tagországok politikai elhatározásán múlik, s annak megléte esetén csupán technikai kérdés a problémás területek kezelése" - mondta a Heti Válasznak Kiss J. László, a Teleki Intézet főigazgatóhelyettese. A "nagy falatnak " tartott Lengyelország például elmaradott mezőgazdasága miatt kevéssé lenne érett az uniós tagságra, ám többen úgy vélik: a német kormány támogatásával még így is az első körben csatlakozók közé kerülhet. Nem ért ezzel egyet a múlt héten a Heti Világgazd aságnak nyilatkozó Otto Graf Lambsdorf német liberális politikus, aki szerint - bár az EU 2006ig szóló költségvetésében már szerepelnek az új tagoknak juttatandó összegek - a lengyel mezőgazdaság finanszírozására nincs fedezet 2006ig a közös agrárkasszáb an, ezért kétli, hogy 2004ben elkezdődne a bővítés. Ugyancsak a múlt héten Michael Lake, az unió magyarországi delegációjának nyugdíjba vonuló vezetője a Magyar Narancsnak úgy fogalmazott: nagy esélyt lát a csatlakozási szerződések aláírására 2002 második vagy 2003 első felében. Ez, illetve a 2004es európai parlamenti
