Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-03
8 1940ben a második bécsi döntés nyomán ÉszakErdély visszakerült Magyarországhoz. Ez azt jelentette, hogy az 1,3 millió magy ar mellett több, mint 1 millió román állampolgárral is több lett az országban. Ezt azonban nem tekintette intő jelnek a magyar politika. Teljes egészében visszaállította jogaiba Kolozsváron a Ferenc József Tudományegyetemet, miközben a szegedi egyetem Hort hy Miklós nevét vette föl. A Ferenc József Tudományegyetem vette birtokba Kolozsváron a románok által a két világháború között épített valamennyi egyetemi épületet. 1944ben, Romániának a háborúból augusztus 23án történt kiugrása után újabb válság kezdőd ött. Kolozsvárt október 11én szállták meg a szovjet és a román csapatok. Azt ezt követő zűrzavarból nehéz volt a kilábalás. 1945 márciusában Petru Groza lett a miniszterelnök. A baloldali politikus kinevezését a szövetséges hatalmak – élen a Szovjetunióva l – elégséges biztosítéknak ítélték arra, hogy ÉszakErdélyben is bevezessék a román közigazgatást, s hogy nem lesznek a továbbiakban magyarellenes atrocitások. Ez az egyetem ügyének rendezését is segítette. Egy olyan politikai kompromisszum született, ame lynek jegyében egyrészt a nagyszebeni román egyetemet visszatelepítették Kolozsvárra, másrészt törvény rendelkezett egy magyar nyelvű egyetem létesítéséről. A meglévő egyetemi vagyonon való osztozkodás azonban korántsem volt ilyen egyszerű. Az orvosi kar é pületeinek és felszerelésének a zömét a románok kapták. Lényegében véve ekkor dőlt el, hogy az orvostudományi képzést Marosvásárhelyre telepítik. Az új magyar egyetem jogi elismerésére 1945 decemberében került sor. Ennek eredményeképp egyrészt egy rendelet született arról, hogy az intézmény visszakapja azokat az eszközöket, amelyek 1940 után kerültek a birtokába, másrészt új hivatalos nevet kapott: Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem lett. Az 1945 – 46os tanévre kétezer hallgató iratkozott be. Az önálló magyar egyetem tizennégy esztendeig működött. 1959ben megszüntették, és azóta Babes – Bolyai néven román egyetemként működik, ahol magyar nyelven is folyik a képzés. A Bolyai egyetem beolvasztása nem volt független a magyar forradalomtól. GherghiuDej, az akkori első számú pártvezető 1956ot a magyar kisebbség elleni intézkedésekre használta fel. Egyszersmind a Szovjetuniótól való eltávolodásra, amelyben elsősorban a szélsőségesen nacionalista erőkre támaszkodhatott. Az ő irányvonalát teljesítette ki Nicolae Ceau sescu. Az 1965ben hatalomra jutott diktátor kezdetben liberálisabb politikát folytatott, mint elődje. Ez nemcsak a magyar értelmiséget tévesztette meg, hanem az egész nyugati világot. Főleg azután, hogy Románia nem vett rész Csehszlovákia 1986os megszáll ásában. Ceausescu 1974től valamennyi, a teljhatalomhoz szükséges pozíciót megszerezte. A Conducator totális, az egész román társadalmat sújtó diktatúrája értelemszerűen járt együtt a nemzetiségek szétszórására, elüldözésére, illetve a totális asszimiláció jára irányuló politikával. Nem csoda, hogy a romániai magyarság az 1989es véres események után reménykedéssel várta, hogy helyzete minden vonatkozásban, így a felsőoktatás terén is radikálisan javulni fog. vissza Indul az er délyi magánegyetem Szabó Tibor: Kolozsvárt, Nagyváradot, Marosvásárhelyt mindig számon tartották 2001. október 3. 1:00 Gui Angéla Négy helyszínen, közel 1200 diák részvételével nyitja meg ma kapuját az Erdélyi Magy ar Tudományegyetem (EMTE). A tanévnyitó ünnepségsorozattal kezdődik, amelyen Magyarország miniszterelnöki, miniszteri és államtitkári szinten képviselteti magát, s a tervek szerint két román miniszter is megtiszteli jelenlétével az eseményt. Feleme lő érzés az Erdélyben élő magyarok számára lehetővé tenni, hogy az oktatás minden szintjén magyarul tanulhassanak, és olyan tudást szerezzenek, amellyel szülőföldjükön és Európában bárhol megállhatják a helyüket – hangsúlyozta Pálinkás József oktatási mini szter tegnap, a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) tartott sajtótájékoztatón. A miniszter elmondta, hogy az EMTE a magyar állam évi kétmilliárd forintos támogatásával jött létre. Az egyetem központja, rektori hivatala és a Sapientia Alapítvány székhe lye Kolozsváron van. Oktatási helyszínei Csíkszeredán és Marosvásárhelyen találhatók, ahol a román akkreditációs bizottság közel tíz hónapos egyeztetés után kilenc szak indítását engedélyezte. A sikeres felvételiken Csíkszeredán 206, Marosvásárhelyen pedig 165 diákot vettek fel. Az erdélyi magyar egyetem létrehozását Szabó Tibor, a HTMH elnöke bátor, merész gondolatnak, példa nélküli és kockázatos vállalkozásnak nevezte. „Az erdélyi magánegyetemnek küldetése egyfajta középeurópaiságot megjeleníteni, hisze n Kolozsvárt, Nagyváradot, Marosvásárhelyt KözépEurópa mindig számon tartotta” – fogalmazott Szabó Tibor. Az EMTE ünnepélyes tanévnyitója ma kezdődik Kolozsváron és Marosvásárhelyen, holnap
