Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-01
10 tanul, b eleértve az általános és középiskolát is, és nem beszélve az egyetemről. Gyakorlatilag nincsen magyar nyelvű állami egyetemi képzés sehol a határon túl, ezért arra próbáljuk ösztönözni a szülőket, hogy magyar iskolába adják a gyerekeiket és ennek megfelelő en pályázati úton azok a családok, ahol legalább két gyermeket nevelnek, és magyar iskolába járatják, az ezzel kapcsolatos költségek megtérítésének egy részét kérhetik Magyarországról. A másik nagyon fontos és a határon túl igénybe vehető támogatás, ami ol yan formában jelenik meg, hogy a magyar állam magyarországi egyetemek, főiskolák kihelyezett karait, intézményeit fogja működtetni. Erre egyébként a jelen pillanatban is van már példa, illetve a határon túl létrejövő magánegyetemeket, alapítványi egyetemek et: ilyen például az Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amelynek a hivatalos tanévnyitójára éppen ezekben a napokban kerül sor; de Felvidéken is ebben az évben indult el Komáromban az ottani közgazdászképzés, Kárpátalján pedig évek óta magyarországi kormányza ti támogatással működik az ottani Magyar Tanárképző Főiskola. Pintér Attila: A határon túliaknak juttatott támogatások, a kiépítendő szervezetek, amelyek körülbelül 8 milliárd forintjába kerülnek majd a magyar költségvetésnek, mindezek miért érdeke a mai m agyarországi tízmilliós társadalomnak? Szabó Tibor: Nos én azt tudom mondani, hogyha még nem is csak a nemzeti szolidaritás és a jóérzés oldaláról közelítünk és ezzel érvelünk, akkor az érdek mentén is megtalálhatók azok a fogódzók, amelyek indokolttá tesz ik az ilyen jellegű - én nem is azt mondanám- , hogy támogatásokat, ezek inkább hosszú távú befektetések, amelyek nyilván megtérülnek akkor, amikor például a magyarországi vállalkozók, a magyar gazdaság elindul a határon túlra és erős magyar közösségek lét eznek, erős gazdaságot működtető közösségek, de ennél egyszerűbb példákat is lehet mondani: amikor ezeket a magyar szervezeteket, magyar társaságokat támogatjuk, tulajdonképpen a biztonságot, a stabilitást és a demokráciát is támogatjuk a szomszédban, ez p edig alapvető érdeke Magyarországnak és minden adófizető állampolgárnak. A státustörvénnyel kapcsolatos román ellenérzésekről, a jogszabály biztosította előnyökrol, a magyar igazolvánnyal összefüggő gyakorlati teendőkről hallották Szabó Tibort, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét Pintér Attila mikrofonja előtt. vissza 20010928 / KISEBBSÉGI VEGYES BIZOTTSÁG – ROMÁN K ÜLÜGYI SZÓVIVŐ Bukarest, 2001. szeptember 28., péntek (MTI) – A román külügyminisztérium szerint "a m agyar küldöttség mulasztása miatt" nem jelent meg csütörtökön Budapesten a román küldöttség a kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága ülésének folytatására. Victor Micula, a román külügyminisztérium szóvivője a témával kapcsolatban az MTI buk aresti irodájának nyilatkozva péntek délután kijelentette: – Úgy tudom, arról volt szó, hogy az újabb találkozó előtt a két küldöttségnek még meg kellett volna tennie egy szakaszt. Nevezetesen, szükség lett volna a magyar küldöttség álláspontjának kidolgoz ására a kormányközi jegyzőkönyvtervezetnek a kisebbségek terén való együttműködésre vonatkozó részével kapcsolatosan, beleértve a nemzetiségek nyelvén folyó felsőoktatás problémáját is, amit a román küldöttség javasolt. A román fél hasonlóképpen várta a m agyar álláspontot a jegyzőkönyvtervezetnek ahhoz a részéhez, amely a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény lényegesnek tekintett vonatkozásaival kapcsolatos. Amikor majd rendelkezésünkre áll a fentiekre vonatkozó magyar állá spont, akkor találkozunk, hogy megpróbáljuk befejezni az ülést. – A román fél javasolta, hogy a jegyzőkönyvtervezetbe foglaljuk bele ezt a két elemet, de a magyar félnek nem volt elég világos álláspontja erről a román javaslatról. Ahhoz, hogy hatékony és tartalmas legyen, a találkozó csak úgy folytatódhat, ha a román fél birtokában lesz e kérdésekkel kapcsolatos magyar álláspontnak. Tehát a folytatást egy picit jobban elő kell készíteni. Mert különben, ha úgy megyünk Budapestre, hogy még nem létezik a mag yar álláspont, az azt jelenti, azért ülünk le tárgyalni, hogy eldöntsük: a jövő héten ismét találkozunk
