Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-04
5 Indul az erdélyi magyar egyetem Egyből kettő Közel n égyszáz hallgatóval a napokban megindul az oktatás az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. A magyar kormány anyagi támogatásával létrehozott intézmény központja Kolozsvár lett, ám a diákok először Csíkszeredán és Marosvásárhelyt ülhetnek a padokba. Magyar és román politikusok jelenlétében e héten nyitja meg kapuit a magyar állam segítségével létrehozott Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE). Az intézménnyel kapcsolatban az utolsó pillanatig maradt bizonytalansági tényező: létrehozásáról határozatot kell hozni a a román kormánynak, ezt azonban a Nastasekabinet lapzártánkig még nem tette meg. Az egyetem ideiglenes rektora, Tonk Sándor abban bízik: a román oktatási miniszter asszony, Ecaterina Andronescu azért jelezte, hogy részt szeretne venni a pénteki évnyitón Csíkszeredán, mert ott jelenti be a kormányhatározat megszületését. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megalakulása óta küzd az önálló, magyar nyelvű állami egyetem visszaállításáért, amely 1959ben szűnt meg, amikor a kolozsvári Bolyai Egyetemet beolvasztották a helyi Babes Egyetembe, s létrejött a két tannyelv ű BabesBolyai Tudományegyetem (BBTE). 1990 után a BBTE egyre több magyar nyelvű képzést indított, ám az erdélyi magyarság politikai vezetése az önálló egyetem visszaállítását tartotta kívánatosnak. Romániában ugyanis az utóbbi tíz évben megháromszorozódot t a magyar egyetemi hallgatók száma, s mára közel 25 ezren vannak, ám csak kétharmaduk "fért be" az állami képzésbe, egyharmaduk a Romániában gomba módra szaporodó magánegyetemeken tanul. Ezeken viszont aligalig van magyar nyelvű oktatás, míg az állami ké pzésben részt vevők egyharmada anyanyelvén folytathatja egyetemi tanulmányait. A magyar kormány - látva, hogy az RMDSZ próbálkozása az államilag finanszírozott magyar tannyelvű egyetem létrehozására nem sikerült - 1999ben úgy döntött, elősegíti egy magán egyetem megalapítását. Erre a célra először a 2000. évi költségvetésben juttatott az Országgyűlés 2 milliárd forintot, majd ezt az összeget 20012002re is odaítélte. Az Orbánkormánynak egyetlen kikötése volt: az összeget új egyetem alapítására kell felha sználni, abból más intézmények, például a BBTE magyar szakjai nem részesülhetnek. "Nem kívántuk elaprózni a pénzt, ezért döntöttünk az egyetlen szervezetben felálló egyetem támogatása mellett" - mondta a HVG kérdésére Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyaro k Hivatalának (HTMH) elnökhelyettese. Az intencióknak megfelelően a romániai magyar egyházak püspökei 2000 elején létrehozták a Sapientia Alapítványt, amelynek kuratóriuma szervezte az egyetemet és osztotta el a HTMH közvetítésével megérkezett magyarországi költségvetési támogatást (HVG, 2000. október 7.). A kuratóriumban az összes erdélyi régió képviselői és egyetemi tanárok kaptak helyet, az RMDSZ lényegében kimaradt a szervezésből. Sokáig vita volt azon, hol legyen az egyetem. Számos érv szólt Kolozsvár mellett - hiszen az egyetemi város , de a Székelyföld mellett is, ott ugyanis egy tömbben él a magyarság, s ha valaki anyanyelvű felsőfokú oktatásban szeretne részt venni, el kell költöznie a szülőföldjéről (az egyetemet végzettek nagy része a tapasztalatok szerint nem megy vissza a Székelyfö ldre). Az EMTE központja végül Kolozsvár lett, ám az idén ott nem indul semmiféle képzés. A tervezett szakok közül négy csíkszeredait és öt marosvásárhelyit sikerült ideiglenesen akkreditáltatni a román hatóságoknál, így ezeken megkezdődhet a tanítás. A l egnagyobb gond azonban, mint várható volt, a megfelelő tanárok hiánya. "Egyelőre sok professzori, illetve docensi helyet csak másodállásúakkal tudunk betölteni" - mondta Tonk Sándor. Az adjunktusi és tanársegédi pozíciókba könnyebb volt oktatókat találni, hiszen számos fiatal és középiskolai tanár vett részt az EMTE által meghirdetett vizsgákon, s közülük volt mód a válogatásra. Az oktatás azonban így is elindulhat, mert a romániai akkreditációs szabályok szerint elég lesz hét év múlva - amikor leghamarabb kezdeményezheti végleges akkreditációját az egyetem - megfelelően feltölteni a professzori kart. A más egyetemeken már magasra jutott tanárok valószínűleg egyelőre kivárnak, tudni szeretnék, hogyan indul az EMTE, amely azért anyagilag is megpróbálja magáho z láncolni az oktatókat. "Másfélszer annyit tudunk a tanároknak adni, mint amennyit máshol fizetnek" - mondta Tonk. Az egyetem 384 hallgatóval indul, közülük 134nek kell - évi 200 dollárnak (1 USAdollár = 281 forint) megfelelő - tandíjat fizetnie (lásd t áblázatunkat). Nem volt könnyű ingatlanokat sem szerezni az egyetemi oktatás számára. Csíkszeredán végül olyan megoldás született, amely hosszú távra szólhat: az egyetem megvette a város központjában lévő, több száz férőhelyes Hargita Szálló épületét. Mar osvásárhelyen egyelőre a helyi katolikus plébániával kötött megállapodás alapján használhat egy épületet az egyetem, ám a célok között egy egész campus kiépítése szerepel. Kolozsvárott a központ és néhány tanterem elfér az EMTE által megvásárolt úgynevezet t Bocskaiházban, ám ha sikerül elindítani néhány szakot, újabb ingatlanra lesz szükség. A magyar költségvetésből származó évi 2 milliárd forint azonban a kuratórium elnöke szerint ezekre a beruházásokra már nem lesz elég. "Kéthárom év múlva ez az összeg az éves működési költségeket is alig fedezi majd" - állítja Tonk. Információink szerint a magyar Oktatási Minisztérium jelenleg azt vizsgálja, miként lehetne a költségvetési alkuktól függetleníteni az EMTEnek jutó támogatást, s megvalósíthatóe a magyaror szágihoz hasonló normatív finanszírozás. Romániába utazik a napokban Orbán Viktor miniszterelnök is, ám ő nem az új, Kolozsvárközpontú intézménybe látogat, hanem a Tőkés László Királyhágómelléki református püspök nevével fémjelzett nagyváradi Partiumi Ke resztény Egyetem (PKE) ünnepélyes tanévnyitóján teszi tiszteletét. Ez jelenleg önálló
