Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-27
15 Románia éppúgy saját sikerének tek inti a bizottság dokumentumát, mint hazánk. Más szóval, a neheze még hátravan… vissza Rónay Tamás Alkuk és halasztások a Máért ülésén 20011027 (a nyomtatott MH cikke) Miközben a kormányzati oldal úgy értékeli, nemzeti egye tértéssel született meg tegnap a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) negyedik ülésének zárónyilatkozata, nem sikerült elérni, hogy minden párt áldását adja a dokumentumra. Az SZDSZ elutasította a nyilatkozatnak a státustörvényre vonatkozó részét. Tárgyszerű, a megegyezést célzó eszmecsere jellemezte a kormányzat, a parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselőinek kétnapos tanácskozását - így értékelte a Magyar Állandó Értekezlet tegnap befejeződött ülését Németh Zsolt külügyi államtitkár. Mint mondta, az elfogadott zárónyilatkozat a nemzeti egyetértést tükrözi. Osztja ezt Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. Utalt rá, hogy valamennyi határon túli szervezet aláírta a nyilatkozatot. Az SZDSZ csak a dokumentum általános részét fogadja el, derült ki az ülés végére. Ebben a résztvevők elítélik az Amerikát ért terrortámadásokat, üdvözlik többek között az erdélyi egyetem létrejöttét, a Mária Valéria híd újjáépítését, a romániai és jugoszláviai változásokat a kisebbségi jogok terén. Folytatás az 1. oldalról A nyilatkozat lényegi, alapvetően a státustörvénnyel foglalkozó részével azonban az SZDSZ nem ért egyet. Mint Eörsi Mátyás képviselő a Magyar Hírlapnak elmondta, nem fogadják el például, hogy a státustörvény javította v olna Magyarország kapcsolatait szomszédaival, mert nem ez a helyzet. Aláírta a teljes nyilatkozatot az MSZP is. Tabajdi Csaba képviselő szerint ebben több szempont is közrejátszott: a párt a parlamentben elfogadta a jogszabályt, másfelől a Máért mostani ü lésén a szocialisták több felvetését is támogatták. Mindkét ellenzéki politikus fontosnak tartotta konzultációk mielőbbi folytatását a szomszédos államok kormányaival. Ezt a szándékot erősítette meg Németh Zsolt is. Az államtitkár úgy vélte, a velencei bi zottság minapi állásfoglalása ugyancsak jó alapot teremtett a megegyezésre, így 2002. január elsején a státustörvény életbe léphet, s februárban az első igazolványokat már kiállíthatják. Megerősítette, nem akarják módosítani a törvényt. A zárónyilatkozat m ellékletében rögzítette azokat a kritériumokat, ki jogosult a kedvezmények igénybe vételére. A megfogalmazáson felismerhető a velencei bizottság jelentésének hatása: a korábbi feltételek közül az például elfelejtődött, amely szerint az is elég, ha valaki m agyarnak vallja magát, szülei pedig magyarok voltak. A most elfogadott változat szerint igazolványt kaphat az, aki magyarnak vallja magát, tud magyarul, illetve tagja valamely bejegyzett magyar szervezetnek; egyházi iratokban magyarként jelenik meg; az áll ampolgársága szerinti ország magyarként tartja nyilván. Nem világos azonban, hogy az illetve szót ebben az esetben "és"ként, netán "vagy"ként kell érteni, hiszen mindkettő más helyzetet teremt. Az MH felvetésére Németh Zsolt úgy fogalmazott, az "illetve " ebben az esetben "ésvagy"ot jelent. A részleteket a végrehajtási rendeletekben szabályozzák. Az ajánló szervezetekről folyó vita a megoldás felé mozdult el - Romániában is, mégpedig úgy, hogy a döntő szerep az RMDSZé lesz. A Máért támogatja a határon túli magyarok ügyéért felelős ombudsman intézményének létrehozását. Készül a javaslat A román kormány néhány héten belül elküldi Budapestre a státustörvénnyel kapcsolatos javaslatait. A velencei bizottság a román álláspontot támasztotta alá, így most Romániának kell megtennie indítványait. Bukarest azt kívánja, hogy a jogszabály kizárólag a kulturális jogokra vonatkozzon, és ne biztosítson szociális, gazdasági előnyöket, legalábbis ne csak a magyarok számára. Bogdán Tibor, Bukarest Nagy Iván Zsolt Ki a magyar most? (MHálláspont) 20011027 (a nyomtatott MH cikke) A magyarmagyar csúcson a státustörvényről kiderült: minden lényegi eleme a végrehajtási utasításokban jelenik majd meg, és ezek súlyos késésben vannak. A kormány sem elhalasztani, sem mó dosítani nem hajlandó a jogszabályt, és a törvényről nincs nemzeti konszenzus. A határon túli magyarságnak kedvezményeket ígérő törvény, amelyet a magyar parlament 92 százalékos többséggel fogadott el, nem válaszolt arra az alapvető kérdésre, hogy kire vo natkoznak a kedvezmények, vagyis ki a magyar. Erre a tegnap véget ért magyarmagyar csúcs tett egy tétova kísérletet. Eszerint mindenki,
