Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-22
9 elkeseredése, akik több mint egy év után újra, – ki tudja, hányadszor – megtapasztalhatták: Belgrád még mindig fejős tehénnek látja a tartományt. Az itt kitermelt kőolajat és földgázt nem itt fogják hasznosítani, a megtermelt élelmet nem itt fogják elfogyasztani, az ország „éléskamrájában” továbbra is népkonyhákat kell működtetni, mert rengeteg az éhező. A volt Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tagjainak továbbra is az őket bekebele ző köztársasági intézménytől kell támogatásért kunyerálniuk kutatásaikra, holott az akadémiát működtető pénznek több mint fele innen kerül a kasszájába. (A mindenkori Jugoszláviában a vajdasági adófizetők a legfegyelmezettebbek) Ugyanígy a Vajdasági Múzeum , a képtárak, a Szerb Nemzeti Színház dolgába is kívülről szólnak bele, viszont a működésükre pénzt nem adnak. A vajdaságiaknak hirtelen elegük lett. Szavaikból kitűnik: ha záros határidőn belül nem történik gyökeres változás, az autonomista pártok készek radikális eszközökhöz nyúlni. Többek között útzárakkal, széles körű polgári engedetlenséggel készülnek kiharcolni a DOS ellenében mindazt, aminek csatlakoztak hozzá annak idején. – Már csak Csanak és én maradtunk azok közül, akik a szerb televízió letépe tt és megtaposott cégtáblájáról le tudták olvasni az elesettek, a kivégzettek, a megnyomorítottak nevét” – reagált az eseményre az egyik legjobb szerb ellenzéki újságíró, Petar Lukovics. Társadalomkutatók és politológusok már régóta mondogatják: a problém ák megoldásának folytonos halogatása feszültségeket kelt, és radikalizálja a tömegeket. Vajon épp ez felelne meg valakiknek Belgrádban? Remélni kell, hogy nem. Újvidék, 2001. október Pilcz Nándor vissza Ajánló szervezet vajda sági módra 2001. október 22. 1:00 Guszton András A hét végén a Vajdaságban is megalakult az az ajánló szervezet, amely a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény rendelkezése értelmében az illetékes magyar hatóságnak ajánlást tesz a magyar igazolvány kiállítására, vagyis végső soron biztosítja, hogy a magyarok éljenek a kedvezménytörvény lehetőségeivel. A délvidéki magyar politikai szervezetek megosztottsága ezúttal is felszínre került, és a megválasztott testület nehezen tudja reprez entálni a vajdasági magyarság egészét. Már magában véve az is probléma, hogy a megalakított ajánló testületben, az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsban (IMNT) az öt vajdasági magyar párt közül csak kettő, a VMSZ és a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom (VMPM) képviselteti magát. Az eredetileg 22 fős testületből első nekifutásra 16 tagot sikerült megválasztani: 11en a VMSZt képviselik, 11en pedig a VMPMet, az evangélikus és a református egyházat, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetséget és a Vajdasági Ifj úsági Tanácsot. A katolikus egyház két képviselőjét utólag jelölik ki. Az IMNT felszólította a távol maradt három pártot, hogy utólag nevezzék meg képviselőiket. A VMDP, amelynek két helyet szántak az így elképzelt ajánló szervezetben, nem vett részt a te stület megalakításában. Értelmezése szerint ugyanis a státustörvény alkalmazásához szükséges ajánló testület létrehozatalát a Máért két vajdasági tagja, a VMDP és a VMSZ kezdeményezheti. Mint mondják: a VMSZ illetéktelen politikai képződményre akarta hárít ani ezt a feladatot. Pál Sándornak, a VMDP elnökének értékelése szerint a VMSZ tulajdonképpen az együttműködés leple alatt ki szeretné sajátítani az ajánló szervezet tevékenységét és irányítását. vissza Készítette: Boér Krisz tina és Csoma Sándorné * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet
