Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-20
12 A bizottság szerint a határon túli kisebbségeket kedvezményező anyaországi törvények gyakorlata még nem tekint vissza olyan hosszú időszakra, hogy azt már "nemzetközi szokásjognak" lehessen minősíteni. Az e zzel kapcsolatos egyoldalú lépéseket csakis a nemzetközi jogi alapelvek tiszteletben tartása mellett lehet megtenni, nevezetesen a területi szuverenitás, az egyezmények betartása (pacta sunt servanda) alapján, illetve az államok közötti baráti kapcsolatok fenntartása, valamint az emberi és alapvető szabadságjogok figyelembe vételével, különös tekintettel a hátrányos megkülönböztetés tiltására. Az ajánlások nem terjednek ki az egyes országok gyakorlatára, így magyarromán viszonylatban is csak európai szint en kezelik a kérdést, nem nevezve nevükön országokat. Ami viszont a határon túli civil szervezeteket illeti, a bizottság szerint azokat nem lehet valamiféle "kvázihivatalos" hatáskörrel felruházni az anyaország részéről. Bármiféle igazoló okmányt csakis a konzuli hatóságok adhatnak ki. Az anyaország hatóságai által kiadott ilyen igazolás azonban csak a jogosultságot bizonyíthatja a meghatározott kedvezményekre – áll az ajánlások között. A bizottság szerint kedvezménytörvényt elfogadni akaró államoknak a jöv őben pontos kritériumokat kell kidolgozniuk azzal kapcsolatban, hogy ki számít a másik ország területén az általa támogatott kisebbség tagjának. Az ajánlások értelmében az adott kisebbségeknek kulturális és oktatási területen lehet kedvezményeket nyújtani az anyaország részéről, az ezen kívül eső területeken nem, vagy csak kivételes esetekben. vissza 20011019 / NÉMETH ZSOLT MEGB ESZÉLÉSE A ROMÁN KÜL ÜGYI ÁLLAMTITKÁRRAL Budapest, 2001. október 19., péntek (MTI) – A kisebbségi vegyes bizottsági rendszer két nehéz kihívás leküzdése után bizonyította működőképességét – hangsúlyozta Németh Zsolt külügyi államtitkár pénteken Budapesten, azon a sajtótájékoztatón, amelyet a román partnerével, Cristian Diaconescuval folytatott megbesz élést követően, közösen tartottak Budapesten. Németh Zsolt kifejtette: a felek megoldották azt, hogy helyet biztosítsanak a bizottságban a kisebbségek képviselőinek. Hozzátette: a másik kihívásnak is eleget tettek, sikerült ugyanis elérniük, hogy a kormán yok jóváhagyják a vegyes bizottság ajánlásait. – Nem felel meg a valóságnak az, hogy rossz lenne a magyarromán viszony – szögezte le Németh Zsolt. Kifejtette, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak vannak olyan kérdései, amelyekben Magyarország és Románia komo ly eredményeket tud felmutatni, és vannak egyelőre fennálló nézetkülönbségek. Hozzátette: biztos ugyanakkor abban, hogy a nézetkülönbségeket is meg fogják tudni oldani. Cristian Diaconescu úgy vélekedett, hogy a bizottság ülésein a magyar fél a nemzeti kisebbségek ügyét rend kívül konstruktívan, európai szellemben kezelte. Hangsúlyozta, hogy jók a két ország közötti kapcsolatok, nagymértékben közeledtek egymáshoz az álláspontok, amit a vegyes bizottság pénteki ülésén aláírt jegyzőkönyv is bizonyít. Kiemelte, hogy mindkét ors zág kormánya rendkívüli komolysággal foglalkozik a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzésével. Rámutatott: a jegyzőkönyv aláírása jó üzenet az Európai Bizottság felé is, a tekintetben, hogy a két fél képes "egy nehezebb kérdést is jó hatékonysággal me goldani". A román államtitkár kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a velencei bizottság döntése után is folytatódni fog a párbeszéd Magyarország és Románia között. Németh Zsolt – szintén kérdésre válaszolva – kijelentette, hogy a velencei bizottság állás pontja egy szakértői álláspont, amit Magyarország a maga részéről igyekszik figyelembe venni. Ugyanakkor – mint mondta – a velencei bizottság nem dönt, a döntést Magyarország hozza meg. – Magyarország pedig úgy döntött, hogy 2002. január 1jével életbe lé pteti a státustörvényt – szögezte le Németh Zsolt. vissza 20011019 / MAGYARROMÁN KISE BBSÉGI SZAKBIZOTTSÁG – JEGYZŐKÖNYV Budapest, 2001. október 19., péntek (MTI) – A magyar és a román kormány legitim módon nyújthat támoga tást a romániai magyar, illetve a magyarországi román közösség számára az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitás megőrzése
