Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-20
5 – Ami a magyarkérdéssel kapcsolatos kijelentéseiket illeti, a kormány párt vezetőségének, a kormány felelős tisztségviselőinek és a miniszterelnöknek magának is sokkal megfontoltabbaknak, sokkal viszszafogottabbaknak és sokkal óvatosabbaknak kellene lenniük – szögezte le. Megítélése szerint Romániának nem érdeke az, hogy az országon belül konfliktusos viszony alakuljon ki a magyar képviselet és a román politikai elit, a magyar közösség és a román többség között, mert Románia az integrációs várakozás tekintetében nagyon rosszul áll. – Mindannyian tudjuk: a velünk való jó viszo ny ezen valamennyit javíthat. Ám a velünk való rossz viszony ezt ronthatja. Tulajdonképpen ezért vagyunk mi is óvatosak. Nem akarjuk az integrációs esélyeket rontani. De azt sem fogadhatjuk el, hogy most már tankönyvek után vizsgálódnak Kovászna megyei isk olákban – mondotta. Az RMDSZ elnöke hozzátette: egyértelmű magyarázatot vár a kormánytól és a szaktárcától, hiszen a székelyföldi tankönyvellenőrzést végző vizsgálóbizottságok az egykori Securitate módszereit használják. vissza Kolozsvár – Bukarest, 2001. október Németh: Januártól életbe lép a törvény – A jövő héten MÁÉRTülés Budapest január elsején megkezdi a szomszédos országokban élő magyarokról szóló (státus) törvény alkalmazását – jelentette ki Németh Zsolt , a Külügymini sztérium politikai államtitkára. A politikus a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) jövő héten esedékes ülése előtt tegnap kijelentette: a státustörvény egyes végrehajtási rendeleteivel, így az úgynevezett magyarigazolványok kiadásával és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatban még nincs végleges döntés. Elmondta: az anyaországi kedvezményekre jogosító magyarigazolványt az anyaországban és esetleg a magyar külképviseleteken lehet átvenni. Az Európa Tanács konzultatív testületének, a velencei bizottságnak a státustör vénnyel kapcsolatos álláspontja szerinte vélhetően kedvező lesz Magyarországra, és nem „felemás” értékelést fog tartalmazni, ahogyan lapunkban beszámoltunk. Az európai kisebbségeknek nyújtandó anyaországi támogatások kérdését magyar javaslatra vette napire ndre a velencei bizottság. Románia azt szerette volna elérni, hogy csak a magyar gyakorlatot elemezze a testület. Németh szerint a bizottság valószínűleg elfogadja mindazokat a jogintézményeket, amelyeket a státustörvény biztosít. Ez azt jelenti, hogy a ha táron túli magyarok támogatását nem minősíti diszkriminációnak a többségi nemzet tagjaival szemben. Az utóbbi idő tapasztalataira hivatkozva úgy vélte, hogy Románia elszigetelődött a státustörvény bírálataival. Tabajdi Csaba, az MSZP kisebbségi szakértője ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy magyar részről nem kellene nagy ünneplésbe kezdeni, jóllehet szerinte is „felénk billen” a velencei bizottság mérlegének a nyelve. Az MSZPpolitikus felhívta a figyelmet arra, hogy a velencei bizottság – a kisebbségi kérd ések vonatkozásában – valószínűleg elsőbbségben részesíti az államközi megállapodásokat. Mint mondta, Románia e tekintetben nem teljesítette az alapszerződésben vállalt kötelezettségeit. Tabajdi ezért az alapszerződés rehabilitálását és kétoldalú kisebbség védelmi megállapodás megkötését javasolja. vissza Tibori Szabó Zoltán Legyen szabad az identitás A magyarromán szakbizottság ajánlásai A kisebbségek esélyegyenlőségének érdekében szükség lehet a pozitív diszkriminációra. A ki sebbségeknek joguk van arra, hogy származásuk alapján maguk válasszák meg identitásukat - egyebek közt ezekben az alapelvekben állapodott meg a MagyarRomán Kormányközi Vegyesbizottság Kisebbségi Együttműködési Szakbizottságának tegnapi negyedik ülése, ame lyet Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) tartottak. NÉPSZAVAinformáció Miután a két társelnök, Szabó Tibor, a HTMH elnöke és Cristian Diaconescu külügyi államtitkár ünnepélyesen aláírták az ülés jegyzőkönyvét, sajtóértekezleten tájékozt atták az összegyűlt újságírókat. Mint Szabó Tibor elmondta, a szakbizottság egyetértésre jutott abban az elvben is, hogy az identitásválasztásból a kisebbségieknek nem származhat hátrányuk; előnyük is csak annyi, amennyi a pozitív diszkriminációból követke zik. Megegyezett a magyar és a román delegátusok véleménye abban is, hogy a romániai magyar közösség Magyarországtól, a magyarországi román közösség pedig Romániától igényelhet segítséget. Budapest és Bukarest kölcsönösen tájékoztatja egymást arról, milyen segítséget nyújt. A szakbizottság évente áttekinti a magyarországi és a romániai kisebbségek helyzetét, és ezzel kapcsolatos ajánlásait továbbítja a budapesti, illetve a bukaresti kormánynak.
