Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-11
4 A vajdasági ma gyarságot egzisztenciálisan visszavetették az 1991 óta szakadatlanul zajló háború következményei, a migrációs veszteség több tízezer főre tehető. Nehézséget okoz, hogy nem biztosított az értelmiség utánpótlása, hiszen a Vajdaságban nincs önálló magyar fels őoktatási intézmény. Súlyos pedagógushiánnyal küzd a vajdasági magyar oktatás a magyar nyelvű pedagógusképzés elsorvasztása és a kilencvenes évek elején bekövetkezett kivándorlás miatt. A magyarországi vendégtanárok alkalmazását és az anyaországi egyetemek kihelyezett tagozatainak megnyitását a szerbiai törvények azonban nem teszik lehetővé. A kárpátaljai magyarokat elsősorban a nehéz gazdasági helyzet sújtja, a diszkriminatív jelenségek csak másodlagosan nehezítik sorsukat. A magyar oktatási intézmények l egtöbb gondja jelenleg pénzügyi természetű. Komoly problémát jelent számukra, hogy a magyar nyelvű tankönyvek bérleti díja ötszöröse az ukrán könyvekének. A horvátországi magyarság helyzetére a háború utáni körülmények jellemzőek, a hátrányos megkülönbözt etés legfeljebb elenyésző, szórványos jelenségként figyelhető meg, főleg a magyar nyelvű oktatás terén. A szlovéniai magyarságot nem éri diszkrimináció, sőt a ljubjanai kisebbségpolitikában a pozitív diszkrimináció elemei is megtalálhatók. vissza Közös fellépés a státustörvény ellen? Gózon István MTI (Bukarest) Románia eddig is folytatott konzultációkat a magyar státustörvény által érintett országokkal - jelentette ki Victor Micula, a román külügyminisztérium szóvivője az MTI ké rdésére válaszolva. A szóvivő azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Adrian Nastase román miniszterelnök - a jugoszláv kormányfővel folytatott megbeszélés után - kijelentette: fontosnak tartja, hogy a státustörvény által érintett országok vizsgálják meg a k özös fellépés szükségességét. Micula emlékeztetett arra, hogy a román illetékesek már konzultáltak az osztrák és a szlovák kormány képviselőivel is. A román külügyi szóvivő elmondta, hogy a románmagyar kisebbségi szakbizottság ülésének befejezéséhez alá k ell írni az ülésről készült jegyzőkönyvet. Hangsúlyozta, hogy Cristian Diaconescu román és Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár múlt héten Csíkszeredában tartott találkozója egy sor akadályt elhárított. Arra a kérdésre válaszolva, a szakbizottság a romá n szenátus elnökének véleményéhez hasonlóan arra a következtetésre jutotte, hogy Magyarország semmit nem tesz a területén élő nemzeti kisebbségek jogainak biztosítására, Micula hangsúlyozta: a jegyzőkönyv tartalmáról annak aláírása előtt nehéz lenne nyila tkozni. vissza Három megyében indítanak önálló magyar jelöltet Keszeli Ferenc MTI (Pozsony) Szlovákiában a megyei közgyűlések felállítását célzó december elsejei választásokon a Magyar Koalíció Pártja (MKP) három megyében indít önálló elnökjelöltet, másutt szlovák partnerpártokkal együtt állít vagy egyáltalán nem is állít jelöltlistát. Az MKP annak ellenére döntött így, hogy a kétfordulós választási rendszer miatt egyik magyar elnökjelöltnek sincs reális esélye arra, hogy bárhol a megyei közgyűlés elnöke legyen. A nagyszombati megyében Kvarda Józsefet, az MKP parlamenti képviselőjét, a besztercebányaiban Hamerlik Richárdot, a nagykürtösi járás elöljáróhelyettesét, a nyitraiban pedig a párt másik parlamenti képviselőjét, Fehér Mi klóst jelölik. Más megyékben egy vagy több szlovák párttal együtt állítanak közös, szlovák pártokhoz tartozó jelölteket, három megyében, a trencséniben (Trencín), a zsolnaiban (Zilina) és az eperjesiben (Presov) az MKP minimális támogatottsága miatt a magy arok sem elnököt, sem képviselőt nem jelölnek. Egyelőre senki sem kíván találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatosan, hogy a december elsejei választások nyomán felálló nyolc megyei közgyűlés közül esedékes öt testületben összesen hány magyar megyei képv iselő kaphat majd helyet. Nem hivatalos számítások szerint
