Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-10
8 A Vatikán lépéseket tett az olasz államnál annak érdekében, hogy teljes fényében állítsák helyre a magyarok templomaként is emlegetett r ómai Szent Istvánkörtemplomot, amelyet magyar vonatkozásai miatt sok magyar zarándok is felkeres. Már el is kezdődtek a munkálatok a különleges templomon – közölte az államfő. A vatikáni magyar kiállítás megnyitójára este került sor a Vatikáni Múzeumban. Mádl Ferenc Angelo Sodano bíborossal és Paskai László bíborossal együtt méltatta a kulturális esemény jelentőségét. Jelen volt többek között Rockenbauer Zoltán kulturális, Dávid Ibolya igazságügy- és Mikola István egészségügyi miniszter, Glatz Ferenc, a Ma gyar Tudományos Akadémia elnöke, a magyar püspöki kar több vezető tagja, Győri Enikő római magyar nagykövet és Tar Pál szentszéki magyar nagykövet. A köztársasági elnök és kísérete tegnap este visszautazott Budapestre. - Háttér - Egyhangú határozatban ismerte el az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének isztambuli kihelyezett ülésén, hogy a csángók a „magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Eu rópa számára”. A jelentésben olvasható: az ET „ezúton fejezi ki aggodalmát a Romániában élő csángó kisebbség kulturális helyzete miatt.” Ezt követően a testület leszögezte: „az európai szintű segítségnyújtás, amelynek főképp az Európa Tanács részéről kell érkeznie, minden egyes esetben igazolt, amikor egy sajátos kultúra megmentéséről van szó, így a csángók esetében is szükséges. A közgyűlés javasolja tehát, hogy a miniszterek bizottsága ösztönözze Romániát a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chart ájának ratifikálására és annak a gyakorlatba ültetésére, valamint arra, hogy támogassa a csángókat.” A dokumentumból kitűnik: a csángók számára „az anyanyelven tanulás lehetőségét a román alkotmány és az oktatási törvények szellemében kell biztosítani”. Ez enkívül „lehetőséget kell biztosítani a csángó falvak templomaiban az anyanyelven tartott római katolikus misék hallgatására, valamint arra, hogy templomi énekeiket is saját nyelvükön énekelhessék”. A szülőföldön maradni A diákok remélik, négy év múlv a már kell, amit tanulni fognak A múlt héten Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában felavatták a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem épületeit. A pénteki csíkszeredai megnyitón részt vett Pálinkás József magyar oktatási miniszter is. It t beszélgetett az új egyetem egyik hallgatójával lapunk munkatársa. Október 5e van, napok óta borús az idő. Ilyentájt ősszel nem különös ez erre, felé. Erdély keleti részén vagyunk, azon belül is a Csíkimedencében, amelynek híresen zord az időjárása. Az emberek inkább azon csodálkoznak, hogy még az idén nem volt fagy. Ál talában szeptember első felében meg szokott érkezni, de mint az itteniek mondják, már nyolc esztendeje nem jön a szokásos időben. Talán változik Csík éghajlata – tűnődnek el sokan. Vagy igen, vagy sem, annyi bizonyos: sok minden változik errefelé. Csíkszer eda főterén állunk, tekintélyes modern épületek karéjában. Ezek egyike a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kara, amellyel kapcsolatban a város lakói csodáról beszélnek. Arról, hogy ötven nappal ezelőtt itt egy lerobbant szálloda állott. Az építők nem egészen két hónap alatt varázsoltak belőle minden igényt kielégítő egyetemi épületet, előadótermekkel, szemináriumi helyiségekkel. A helyiek már egész campusról álmodoznak. A tér túloldalán emelkedik egy másik többemeletes ház, amelyet ugyan csak oktatási célokra akarnak átalakítani. Egyelőre azonban még annak örülnek, ami van. A téren tolongó tömeg a megnyitóra vár. Az új egyetemre a nyáron felvett hallgatók még különkülön állnak szüleikkel. A Székelyföld különféle tájairól érkezett ifjak az anyjuk szoknyája mögé bújva várják a pillanatot, amikor az ilyenkor szokásos szalagok átvágása után beléphetnek az épületbe. Reményeik szerint itt olyan tudást szerezhetnek, amelynek birtokában a nehéz gazdasági helyzetű térségben is boldogulhatnak. A Zor gel család tagjai mosolyogva figyelik fotóskollégámat, könnyen szóba állnak velünk. Zorgel Béla és felesége, Éva egy szem fiukat, Leventét kísérték el az évnyitóra. A Csíkszeredától 60 kilométerre lévő Gyergyószentmiklósról érkeztek. Levente nem az idén ér ettségizett, hanem tavaly. Fel is vették a kolozsvári Babes – Bolyai Egyetem természettudományi karának biológia szakára, csakhogy ő volt az egyetlen magyar nemzetiségű hallgató, és úgy látta, hogy román társaival nyelvi okok miatt nem bírja a versenyt. Néhá ny hónap múlva hazatért szüleihez.
