Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-13
7 valamely terrorista csoport vegyi vagy bakteriológi ai fegyverrel támadja meg az Egyesült Államokat. A támadástól való, időnként hisztérikus szintet is elérő félelem ahhoz vezetett, hogy az USA ma több mint évi 10 milliárd dollárt költ ezen az egyetlen védelmi területen. Miközben az antiterrorizmus témájáv al foglalkozó egyetemi kutatók és teoretikusok tetemes nyereséget húztak ebből a támogatásból, egy elenyésző kisebbség más nótát fújt. Ez utóbbi elemzők egyszerűen történelmi példák alapján jósoltak, s következtetéseik szoros kapcsolatban állnak a keddi es eményekkel. Az elmúlt száz év folyamán sikeres vegyifegyveres terroristatámadás összesen 12 halálesetet okozott (Tokióban), ami pedig a bakteriológiai támadást illeti, ilyennek még senki nem esett áldozatul terroristák által. Az egyetlen ilyen támadás 70 e gyén megbetegedését vonta maga után, amikor az 1970es években a Rajneeshi szekta szalmonellamérgezést okozott néhány amerikai étteremben. Ezzel ellentétben egyetlen terrorista konfliktus csaknem 3000 életet oltott ki ÉszakÍrországban harminc évi tombolás folyamán, kizárólag robbantással és lőfegyverrel. A történelem harmadik tanulsága újabb és tömörebb. Aki csak elolvassa az amerikai külügyminisztériumnak, a nemzetközi terrorizmussal foglalkozó évi jelentését, világosan látja, hogy az elmúlt évtized egyé rtelmű statisztikai irányt mutatott: míg a világ legfontosabb célpontja, az Egyesült Államok ellen irányuló terrortámadások száma évről évre csökkent, az átlag támadások arányai hatványozottan növekedtek. Valamely oknál fogva a vérszomj és a mind elsöprőbb károk iránti vágy minden támadással nőtt. Illusztrálja ezt tipikusan az e hét előtt véghezvitt legnagyobb arányú robbantás, amellyel Timothy McVeigh elpusztította az Oklahoma Cityi kormány irodaházát. Műtrágyából improvizált egyszerű bombával egyetlen em ber képes volt meggyilkolni 168 személyt. Milyen következtetést vonhatunk le tehát abból, hogy a két támadás között összehasonlíthatatlan arányban megnövekedtek a veszteségek? Elsődleges az a következtetés, hogy minden polgári jogok alapján álló, valós de mokrácia nyílt terület terroristák támadásai számára. Mégsem menti ez fel a világ egyetlen szuperhatalmát, amelyben a megnépesebb hírszerző csoportok dolgoznak – a CIAn kívül a DIA, az NSA és az NIC – az alól a vád alól, hogy képtelen volt korai jelzést b egyűjteni olyan többcélpontú támadás előtt, amelynek előkészítésén huzamos ideig működött számos terrorista. Ebből a szempontból a keddi támadások az amerikai hírszerzés teljes csődjét jelentik. Kijózanító tény ez, ha meggondoljuk, hogy minden demokrácia h atékony antiterrorista politikájának kulcsa jól időzítetten jelző, részletekre kiterjedő hírszerzése. E hét eseményeinek talán lesz azért egyetlen pozitív mellékhatása: az, hogy végre létrejön az intézményesített nemzetközi hírszerző hálózati együttműködé s. Létfontosságú ez, ha sikeresen szándékozunk megküzdeni a nemzetközi terrorizmus jelenségével. Közben pedig szeptember 11e arra a pszichológiai szintre fog majd emelkedni, mint – legalábbis az amerikaiak számára – 1963. november 22., a fiatal elnök megg yilkolásának gyásznapja. vissza A szerző biztonságpolitikai elemző, terrorizmusszakértő Készítette: Boér Krisztina és Csoma Sándorné * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Nép szava - NM = Napi Magyarország - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság
