Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-13
3 A Magyar Koalíció Pártja a kormányban maradás legfőbb feltételéül a tizenkét megye megalkotását szabta. Időközben lemondott az elérhetetlen Komárom megye létrehozásáról, a parlament mégis a nyolcas megyerendszert fogadta el, amire Bugár Béla elnök azonnali kilépésük belengetésével reagált. Ezt a párt elnöksége nem kevesebbszer, mint háro mszor tromfolta. Történt mindez július elején meg közepén meg végén, de a köz- és a párton belüli hangulat augusztus végére olyannyira módosult, hogy kénytelen volt a pártvezetés valamit kitalálni, hogy a kecske is jóllakjon, és ő maga is megmaradjon. Hirt elen rádöbbent az elnökség, nem lesz egyszerű keresztülvinni akaratát a kilencventagú OTban, ha túl egyértelműen fogalmazza meg a határozatot, vagyis kilépni vagy maradni. A tanácstagok nagy része ugyanis állami hivatalok langyos fotelkáiban csücsül, elég jó kis zsebpénzért, tehát nem megy önként és dalolva. És akkor kitalálták: maradnak, ha a parlament szeptember végéig elfogadja az úgynevezett hatásköri törvényt, amely a közigazgatási törvényt pontosító hat jogszabályból álló csomag, és meghatározza, mil yen eddig állami jogköröket ruháznak át a megalakuló kerületi önkormányzatokra. Természetesen a parlamentnek ezt a csomagot akkor is el kell fogadnia, ha az MKP nem szól neki, hiszen december elsején megyei önkormányzati választásokat tartanak Szlovákiába n, először választ a lakosság magának megyefőnököt is. Úgy pedig nem lehet valakitvalamit megválasztani, ha azt sem tudják, mit csinál majd. A legnagyobb gondok egyelőre a minisztériumokkal vannak, amelyek igencsak kevés hatalmat akarnak kiengedni a kezük ből, annál többet pofáznak a decentralizációról. Miután múlt hétfőn tárgyalt a három legfőbb közjogi méltóság (értsd: köztársasági elnök, házelnök, miniszterelnök), Jozef Migas, a parlament kekeckedő baloldali feje bejelentette: lesz hatásköri törvény, de nem azért, mert az MKPnak ez a feltétele. Különben is, a két koalíciós baloldali pártot (SDL, SOP) meglepte az MKP OT döntése, ők legszívesebben ellenzékben látnák a magyar pártot, és csendesen, de tüntetően Vladimír Meciar HZDSével enyelegnének. A Magy ar Koalíció Pártja tanácstagjainak faramuci döntése, de főleg az, ahogy idáig fejlődött a történet, fölvet egy nagyon komoly kérdést. Az MKP elnöksége kilépéspárti volt, kivéve a cseleibe folyamatosan belebonyolódó és ritkán egyértelműen nyilatkozó Csáky P ál miniszterelnökhelyettest. Az Országos Tanács azonban ezt nem kvittelte, vagyis a párt tagsága távolodott el az elnökségtől, és nem fordítva. Ezek után kérdéses, mennyire képviseli a szűkebb vezetés a tagságot, és hogy ezt senki ne kérdőjelezhesse meg, esetleg nem kellenee kis bizalmi szavazáson próbára tenni a tagság bátorságát. Hacsak a baloldali pártok esetleg truccból úgy nem döntenek, hogy mondjuk október közepéig csúsztatják egy kicsit a kompetenciatörvények elfogadását, akkor a jelenlegi szlovák kormánykoalíció kínkeservesen bár, de kibírja jövő év őszéig, a következő választásig. És ez nem rossz hír Pozsonynak, ha komolyan gondolja európai elkötelezettségét. Így talán Mikulás Dzurinda kormányfő is bekerülhet a történelemkönyvekbe. vissza Mircea Geoana Budapestre jön A román külügyminiszter, Mircea Geoana az Új Atlanti Kezdeményezések nevű független nemzetközi szövetség budapesti kongresszusa alkalmából szeptember 28 – 29én látogatást tesz a magyar fővárosban – jelen tették be tegnap Bukarestben. A román külügyminisztérium közleménye szerint a magyar miniszterelnök védnöksége alatt rendezendő kongresszuson a NATO bővítése, a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatok és együttműködés távlatai, Oroszország és a kibővített e uroatlanti közösség kapcsolatai szerepelnek. vissza Erődöt építe a világ, vagy paradigmát vált? Újragondolandó magyar stratégia
