Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-12
3 Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány figyelembe fogja venni a törvénnyel kapcsolato s román észrevételeket. Elmondta: a magyar fél szeretné a törvényről folyó vitát az év végéig lezárni, hogy januárban már elkezdődhessen a jogszabály végrehajtása. Reményét fejezte ki, hogy a kisebbségi szakbizottság ezentúl évi rendszerességgel fog összeü lni. Cristian Diacouescu, a szakbizottság román társelnöke hangsúlyozta, hogy a térség szempontjából kiemelkedő fontosságú Magyarország és Románia viszonya, és ennek meghatározó része a kisebbségek helyzete. Egy kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy más a helyzet a magyar státustörvény, mint Szlovákia és Horvátország hasonló jogszabálya esetében. Hangsúlyozta azt is, hogy most a cél a törvénnyel kapcsolatban felvetődő kérdések tisztázása a tárgyalásokon. Szabó Tibor rámutatott arra, hogy a szakbizottság feladata ajánlásokat készíteni a két ország kormánya számára. Tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatban az elmúlt héten négy dokumentumot adtak át a román félnek, ezek az elj árási renddel, a munkavállalással, az egészségügyi kérdésekkel és az utazási kedvezményekkel foglalkozó tervezetek. Hozzátette, hogy ezek tartalmát várhatóan szintén a jövő héten Bukarestben vitatják meg. vissza +++ bkk/bk a/bky 11.45 LMT 110901 3297 Kollégium határon túli diákoknak Tegnap fölavatták a Szegedi Tudományegyetemen a határon túli magyar fiatalok elhelyezését szolgáló Márton Áron Szakkollégiumot, amely döntő mértékben az Oktatási Minisztérium finanszíro zásában készült el. A tárca közigazgatási államtitkára azt mondta: a kormány az anyagi érdekeltség megteremtésével és a hazatérési útvonal biztosításával próbálja elérni, hogy az itt tanuló határon túli magyar fiatalok visszatérjenek hazájukba. Gál Andrá s Levente, az oktatási tárca közigazgatási államtitkára jelenlétében tegnap Szegeden felavatták a Márton Áron Szakkollégiumot, amely a határon túli magyar fiatalok elhelyezését szolgálja. Megnyitóbeszédében az államtitkár elmondta: az 1990es évek elejétől azokat a forrásokat fordítják a határon túli magyar fiatalok magyarországi taníttatásának finanszírozására, amelyeket korábban a többi szocialista országból érkező hallgatók támogatására fordítottak. A Márton Áron Szakkollégium kiemelt támogatást nyújt a határon tú lról érkező, az ottani kisebbségi magyar szervezetek által kiválasztott hallgatóknak. A szakkollégium létrehozói azt szeretnék, ha az anyaországban diplomát szerzett fiatalok a képzés után visszatérnének hazájukba, hogy az ottani magyarság érdekében haszná lják fel megszerzett tudásukat. Budapesten kívül már három vidéki városban is működik ilyen szakkollégium. Korábban beszámoltunk róla, hogy több hallgató gettósításnak minősítette azt, hogy a határon túli diákoknak kötelező az egyetem más kollégiumaiból a Márton Áron Szakkollégiumba átköltözniük. A Népszabadság ezzel kapcsolatos kérdésére Gál András Levente az ünnepség utáni sajtótájékoztatón azt válaszolta: nincs költözési kényszer, hiszen túljelentkezés van, és más kollégiumban is laknak határon túli hall gatók. Az államtitkár szólt arról is, hogy a szakkollégiumi hálózat a státustörvény hatálybalépése után komoly szerepet fog betölteni a nagyobb számban részképzésre érkező határon túli magyar hallgatók tanulmányainak, elhelyezésének szervezésében is. Hozzá tette: a kormány eltökélt abban, hogy ne adminisztratív eszközökkel kényszerítsék vissza hazájukba az itt diplomát szerzett és letelepedni szándékozó magyar fiatalokat – ezt az anyagi érdekeltség megteremtésével, folyamatos kapcsolattartással és a hazatéré si útvonal biztosításával próbálják elérni. Gál András Levente elmondta: a határon túlról érkezett magyar hallgatók háromszor akkora állami ösztöndíjat kapnak, mint amekkora a magyar állampolgárok hallgatói normatívája, emellett térítésmentesen vehetnek ré szt szakkollégiumi kurzusokon. vissza Szegedi tudósítónktól Bukarestben folytatódik a magyarromán párbeszéd A jövő héten Bukarestben fejezi be munkáját a magyarromán kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottsága, a mely három évi szünet után hétfőn ült össze Budapesten. A hétfőn felfüggesztett ülésen a magyarországi román és a romániai magyar kisebbséget érintő problémákon túl tárgyaltak az úgynevezett státustörvényről. Megállapodtak abban, hogy a szakbizottság ajánl ásait a két érintett kormány elé terjesztik. Halmai Katalin NÉPSZAVA