Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-07
4 Cikkek: Bukarest Schröder miatt halaszt? Nincs ro mán válasz az októberi magyar javaslatra Hétfőn Budapesten ülésezik a magyar – román kormányközi vegyes bizottság kisebbségügyi szakbizottsága, a vegyes bizottság plenáris ülését azonban a román fél kérésére későbbre halasztották. A hétfői ülésen a két fél a tervek szerint a státustörvény végrehajt ási utasításairól is konzultációt folytat. A magyar – román kormányközi vegyes bizottság ülésére a tervek szerint szeptember 18án került volna sor, a román félnek ez az időpont azonban nem megfelelő. A Kolozs megyei prefektúrán lapunk kérdésére megerősíte tték, hogy szeptember 18án Gerhard Schröder német kancellár magánlátogatásra érkezik Romániába, ahol az Aranyosgyéres melletti Mezőcsán községben a második világháborúban elesett édesapja feltételezett sírját keresi fel. Feltehetően emiatt kérte Mircea Ge oana román külügyminiszter a vegyes bizottsági ülés szeptember végére történő elhalasztását. Az újabb időpont azonban a magyar félnek nem felel meg, Martonyi János külügyminiszter ugyanis abban az időszakban az Egyesült Államokban tartózkodik majd, ahol az ENSZközgyűlés idei ülésszakán szólal fel. Ezért a magyar fél októberi időpontot ajánlott, illetve azt, hogy a testület nem miniszteri, hanem államtitkári vezetéssel ülésezzen, erre azonban Bukarest még nem reagált. Victor Micula román külügyi szóvivő a N épszabadságnak elmondta: a román fél egyelőre csak a sajtóból értesült az októberi időpontjavaslatról. Amint hivatalos úton is megkapják, válaszolnak rá. A szóvivő hangsúlyozta: a vegyes bizottság valamennyi szakbizottsága az előre megállapodott időpontokb an ülésezik, csupán a vegyes bizottság plénumának elhalasztásáról van szó. Ami egyébként nem is olyan nagy baj, mert legalább lesz idő a szakbizottságok eredményeit is kiértékelni – tette hozzá. Az időpont körüli egyeztetés tehát nem befolyásolja a kisebbs égügyi szakbizottság hétfői ülésének megtartását, amelyen várhatóan Szabó Tibor HTMHelnök és Cristian Dumitrescu román külügyi államtitkár elnököl, s ahol a felek a státustörvény végrehajtási rendeleteiről is konzultációt folytatnak majd. A két ország köz ötti alapszerződés alapján létrehozott kisebbségügyi szakbizottság évek óta nem ült össze. Ám a megalakulása óta tartott két ülésén sem sikerült nagyobb eredményt elérnie, mint azt, hogy összeállították a két ország között e téren megoldásra váró problémák listáját. Ezek közül a magyarországi román és a romániai magyar közösségeket érintő ügyek közül Budapest már több kérdést is megoldott, román részről azonban látványos eredmények nem születtek. A testület munkájának folytatásáról a júliusi külügyminiszter i és miniszterelnöki találkozókon született döntés. A román fél bejelentette: olyan javaslatot dolgozott ki, amely lehetővé tenné, hogy a státustörvény Bukarest által megkülönböztetőnek és területen kívülinek minősített jellegét elkerüljék. Románia azt sze retné, ha a törvény alkalmazását Magyarország addig késleltetné, amíg Románia le nem kerül az EU vízumkötelezettségi listájáról. Mircea Geoana az egyik bukaresti kereskedelmi televízióban a napokban sérelmezte, hogy a magyar fél nem ismertette a státustörv ény végrehajtási rendeleteinek tervezetét. A külügyminiszter a magyar jogszabályt ismét megkülönböztető és területen kívüli jellegűnek minősítette. Frunda György RMDSZszenátor azonban úgy vélte, Románia nem ellenezheti a magyar törvény alkalmazását, miutá n a hasonló szlovák és horvát jogszabályok ellen nem emelt semmilyen kifogást. vissza Tibori Szabó Zoltán Vajdasági kérdőjelek Kasza József szerint nincs szükség egyeztetésre és aláírásgyűjtésre Petky József MTI (Belgrád) Ágo ston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke levélben fordult Kasza Józsefhez, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökéhez - aki egyben a szerb kormány miniszterelnökhelyettese is , hogy hívja össze a vajdasági magyar pártok találkozóját. A VM DP úgy véli, hogy a kettős állampolgárság iránti igény bejelentése, valamint a magyar autonómiának az új szerb alkotmányba történő beépítése olyan közös érdeke a vajdasági magyarságnak, amelyet egy magyar párt sem kerülhet meg.
