Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-01
5 gazdasági helyzetének erősítése, különösen az őshonos lakóterületeken. A kisebbségi gazdasági komponenst ezért beépítik Szlovénia gazdasági fejlődésének stratégiai dokumentumaiba, valamint a régiók közötti és a határon átnyúló együttműködési proj ektjeibe. Ljubjana hangsúlyt fektet a határon túli szlovén kisebbség bankjai és takarékpénztárai helyzetének és azok önálló működésének megőrzésére. Külön támogatásban részesítik ugyanakkor az őshonos kisebbség tagjainak foglalkoztatását a szlovén gazdaság i szubjektumokban. A felmerülő költségeket az anyaország költségvetése biztosítja, a gazdasági együttműködés érdekében külön alapot hoznak létre. A törvény széles körű támogatást nyújt az őshonos szlovén kisebbség anyanyelvű oktatása és művelődése érdekéb en. A jogalanyok Szlovénia összes iskolájában és szintjén tanulmányokat folytathatnak, az oktatási és sportminisztérium pedig külön figyelmet szentel azon kétoldalú egyezményeknek, amelyek a bizonyítványok és diplomák honosításával, az ösztöndíjazással fog lalkoznak. A határon túli kisebbségi oktatás számára a Ljubljanában kiadott tankönyvek hivatalos alkalmazására, a szlovén kultúrának az általános iskolai programokba illesztésére, a pedagógusok didaktikai továbbképzésére szintén odafigyel a szaktárca. Hoz zájárulnak a diákcserékhez, a sport- és általános rekreatív tevékenységekhez, a kisebbségi középiskolai és egyetemi diákotthonok, a magán oktatásinevelő és iskolai intézmények fenntartásához. Ljubljana szorgalmazza a határon túli szlovén kisebbség gyermek einek nagyobb számú beiratkozását az iskolaelőkészítő intézményekbe, az őshonos kisebbség külön oktatási tevékenységéhez pedig megfelelő pedagógusokat és mentorokat biztosít. Szlovénia állandó forrást biztosít a kisebbség tudományoskutató intézményeinek munkájához, ugyanakkor a határon túli nemzetrész tudományos és kutató kapacitásait bevonja Ljubljana kutató tevékenységébe. Az elektronikus média fontosságát hangsúlyozva a jogszabály leszögezi, hogy biztosítani kell Szlovénia televíziós és rádiós műsorai nak vételi lehetőségét ott, ahol az őshonos nemzetrész él. A kisebbség és az anyanemzet kapcsolattartása érdekében a közlekedés, a posta és a hírközlés területén olyan nemzetközi egyezmények megkötését ösztönzi, amely a tarifákat szlovéniai szintre csökken tené. vissza Guta népe „Matka zem vás volá”, avagy: szlovákok Magyarországon (2.) 2001. szeptember 1. 1:00 Balavány György Békés után Nógrád megyét lakja legsűrűbben a szlovákság Magyarországon. Az elszigetelt falvakban – amilyen Galgaguta is – többségben vannak. Itt fordított asszimiláció működik: a betelepülők gyermekei szlovákul tanulnak, beilleszkednek a néprajzikulturális hagyományba. Nógrádsáp, Acsa, Vanyarc, Püspökhatvan és persze Guta, ezek itt a szlovák falva k – sorolja Balázsovics Pál, és a gázra tapos. A galgagutai szlovák önkormányzat vezetőjével a falu evangélikus temploma előtt találkoztunk; csak néhány szót tudunk váltani, rohannia, intézkednie kell, holnap délben adják át a millenniumi zászlót. Jönnek a minisztériumból, itt lesz Surján, az országgyűlési képviselő is – csikorogva fékez a kisbusz egy szélestágas, takaros ház előtt: ez az elnök otthona. Édesanyja itthon van, mindig itthon van, vele beszéljek. Galgaguta völgybe bújt, igazi nógrádi falu. A középkorban telepítették be a törökök felvidéki tótokkal (miután kiirtották a falu magyar lakosságát). Átcsurog rajta a Galga, ez a poshadt vizű kanális. Szeszélyes víz amúgy, tavalyelőtt, a nagy esők idején kirohant medréből, s megáztatta a környék házait . Most száraz időszak van, az utcákon péntek délelőtti csend. Csak néhány sokszoknyás, sötétkék és fekete népviseletbe öltözött asszonyt látni; egyikük hátán négyszögletes, fonott kosár: a hátika, így nevezik. Mamóka, hoztam egy újságírót – tol be az ajtó n az elnök. Középszlovák nyelvjárásban a mamóka a nagymamák titulusa, ahogy a nagyapáké apóka. (A néniké egyébként nyanya, a bácsiké tata.) Mamóka eleven szemű, alacsony néni, főkötőben, kékfestő szoknyában. Összecsapja kezét, mikor megmondom, hogy nem tud ok szlovákul: „Hát milyen szlovák riportot akar maga írni?” Mamóka neve Erzsi néni, a tótok Erzsi nyanyának nevezik. Születése óta Gután él. „Szlovák volt itt mindig a világ, az én nagyapám nem is igen tudott magyarul. Csak aztán jött a negyvennyolcas lak osságcsere, sokan elmentek a faluból, jöttek helyettük magyarok. Akik elmentek, módosak voltak, teherkocsival vitték a gabonát; aztán megbánták, de már nem volt visszaút. Három család tudott visszajönni: odakint semmibe vették, betolakodóknak nézték őket. Pedig hogy agitáltak itt mindenkit, sokan el is hitték, hogy kolbászból van kint a kerítés. Aztán jött ide néhány magyar család. Katolikusok voltak, Bercelre jártak templomba, mert az tiszta magyar, katolikus falu. Mindegy, itt a nép befogadta őket. Jaj, p edig eleinte nagyon kikövetelték, ami jár. De aztán csak béke lett, megegyeztünk velük.”
