Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-06
4 Bukarestbe érkezett tegnap Szabó Tibor a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke és Őry Csaba a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, hogy a státustörvén y végrehajtásáról kezdjen tárgyalásokat. A román külügyminisztérium szóvivője ugyanakkor azt közölte, hogy a Mircea Geoana programjának módosulása miatt Bukarest a magyar – román kormányközi vegyes bizottság plenáris ülésének szeptember végére történő halasz tását kéri. Nem megfelelő a magyar – román kormányközi vegyes bizottság külügyminiszterek vezette budapesti ülésének megtartására a bukaresti javaslatban szereplő, szeptember végi időpont – közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő. Ellmondta: szepte mber utolsó hetében Martonyi János külügyminiszter az ENSZ által tervezett időpontban szólal fel New Yorkban, ezért októberi időpontra tett javaslatot a bukaresti külügyi tárcánál az ülés megtartására. Ezt megelőzően Victor Micula, a román külügyminisztér ium szóvivője tegnap bejelentette, hogy jövő hétfőn a kétoldalú kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottságának tagjai Budapesten tárgyalnak. Kiderült, hogy a román fél már elkészítette javaslatait arra vonatkozólag, hogy miként lehetne a törvény Bukarest által területen kívülinek és diszkriminatívnak tekintett jellegét elkerülni. Közben Mircea Geoana román külügyminiszter tegnap megtartotta az éves találkozót az ország nagyköveteivel és főkonzuljaival, amelyen szólt a szomszédságpolitikai célkitű zésekről is. A bukaresti diplomácia vezetője a román – magyar államközi viszony kapcsán kijelentette: „Románia továbbra is hajlandóságot fog mutatni a magyar parnerekkel való közös munkára akkor, amikor közös előnyökkel járó tervek kerülnek szóba. A soron kö vetkező, Budapesten megtartandó kormányközi vegyes bizottsági ülésen a magyar partnerekkel olyan konkrét projektcsomagot elemzünk, amely esetleg más szomszédos államok érdeklôdését is felkeltheti, s amely jó képet festhet Európában a Magyarországgal való e gyüttműködésünkről.” Ion Iliescu román államfő az ország külképviseletét ellátó diplomaták előtt tegnap Bukarestben kijelentette: Erdély nem egy „koszuverén terület” (sic!) Magyarország és Románia között. Az elnök hangsúlyozta: „Erdély Románia része, köv etkezésképpen Románia hozza a törvényeket az Erdélyben élő állampolgárai számára is.” Mint mondta, az országban minden állampolgár egyenlô, és kizárólag Románia felelôs a határain belül élő nemzeti kisebbségek sorsát illetően. Iliescu megismételte korábbi megállapítását a magyar státustörvényről, amely szerint az „diszkriminatív és európaiatlan”, majd hozzátette, hogy Románia azon államok közé tartozik, amelyek a kisebbségi jogok biztosítása tekintetében a leginkább összhangban állnak az uniós standardokkal . Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Szabó Tibor, a HTMH elnöke ma kezd tárgyalásokat Bukarestben román kormányilletékesekkel a státustörvény készülő végrehajtási utasításaival kapcsolatban, miután a két politikus tegnap este az RMDSZ ve zetőivel konzultált. A program szerint a mai megbeszélések a román munkaügyi és egészségügyi minisztériumban zajlanak majd, elsősorban a magyar jogszabály munkaügyi, társadalombiztosítási és adózási vonzatairól. vissza Elis merő jelentés Magyarországról A brüsszeli bizottság megvizsgálja a nemzeti kisebbségek támogatásának gyakorlatát 2001. szeptember 6. 1:00 Óriási többséggel megszavazta tegnap az Európai Parlament azt a Magyarországról szóló országjelentéshez benyújtott mó dosító indítványt, amely szerint a brüsszeli bizottság nem konkrétan Magyarországgal kapcsolatban, hanem általánosságban vizsgálná meg a nemzeti kisebbségek támogatásának európai gyakorlatát. Hasonlóan jelentős szavazattöbbséggel hagyta jóvá az EU képvise lőtestülete a bővítési folyamattal foglalkozó általános határozatot, valamint az egyes tagjelöltekről készített idei országjelentéseket. A portugál Luís Queiró által Magyarországról készített jelentés két pontja tesz említést a kedvezménytörvényről. Az eg yik azt ajánlja a magyar kormánynak, hogy mielőbb dolgozza ki azokat a részletszabályokat, amelyek biztosítják a törvény és az uniós gyakorlat összhangját. A következő pont – tudomásul véve a törvényt – az Európai Bizottságnak címzett felkérést tartalmaz a rra, hogy vizsgálja meg az e területen érvényesülő európai gyakorlatot az uniós joganyag és a jószomszédság elveinek érvényesülése szempontjából. Az Európai Néppárt által benyújtott módosító indítvány mellett a parlament az Európai Szocialisták Pártja rés zéről javasolt két további módosítást is jóváhagyott. Az egyik arra hívja fel a figyelmet, hogy az elektronikus közmédiumok kuratóriumaiban az ellenzéki pártok küldöttei is kapjanak helyet. A másik a kétéves költségvetés elfogadására vonatkozik, amelyet az EP a jelentés tervezete szerint „üdvözöl”, a módosított szövegben viszont már csak „tudomásul vesz”. E módosításoktól eltekintve az országjelentés gyakorlatilag megegyezik azzal, amelyet az EP külügyi bizottsága július elején fogadott el. A portugál képv iselő részint az Európai Bizottság tavalyi országjelentésére támaszkodva, részint személyes magyarországi tapasztalatai alapján készítette el elemzését. Kitér arra, hogy a kormány elkezdte a romák társadalmi integrálására irányuló középtávú programjának vé grehajtását, hozzáfűzi ugyanakkor, hogy ezt konkrét és azonnali intézkedésekkel kellene kiegészíteni egyebek között az oktatásban, a foglalkoztatásban és a lakáspolitikában. Meglehetősen élesen fogalmaz a korrupció problémájával kapcsolatban, amelynek
