Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-26
7 megtenni. A harmadik erő szerepkörére pályázó MIÉPnek létérdeke, hogy megakadályozza az Orbánféle egységes párt hatókörének kiterjesztését a jobboldali radikalizmus választói bázisára. Nincs tehát semmi csodálnivaló azon, ha a kormányzás három éve alatt szalonképessé maszkírozott Csurkapár t igyekszik kihasználni a Fidesz középre húzódását, s minél nagyobb szeletet próbál lekanyarítani magának a jobboldalon. Erre pedig különösen alkalmas egy olyan konfliktusos szituáció, amelyben hatásosan jelenhetnek meg a nemzeti radikálisok és a közönsége s fasiszták közös hívószavai. A nyugati civilizáció nevében a fundamentalizmus ellen meghirdetett háború a mi hungarista fundamentalistáink számára azt ígéri, hogy hamarosan kibomlanak mindazok az ellentmondások, amelyek eleve benne rejlenek a nagyon is jó l látható szuperhatalomnak a "megfoghatatlan" ellenség ellen hirdetett fegyveres harcában. Ekkor gyümölcsözik majd igazán mindaz, amit a féligazságokból és egész hazugságokból kifejtett nézeteik tartalmaznak. A MIÉP nem véletlenül követeli, hogy igenis nev ezzék őket néven a nézeteiket elítélő országgyűlési határozatban. Az elhúzódó konfliktus érveket adhat az antiglobalista fundamentalizmusok és agresszív nacionalizmusok fölerősítésére, amit a terroristák gyalázatos akciójuk sikereként könyvelhetnek el. A M IÉP nem az erejétől veszélyes, hanem a helyzettől, amelyben növekedhet az eszméi iránti fogékonyság, miközben a jobboldalon nincs többség a nézeteit osztó tömegek támogatása nélkül. Most adódik talán az utolsó lehetőség, hogy a kormányon lévők még egyszer átgondolják: megérie a hatalom érdekében folytatni az elmúlt évek politikáját vagy az elhatárolódás kényszeréből erényt kovácsolnak s alapjaiban megváltoztatják viszonyukat a MIÉPhez. Mit tehet a magyar baloldal, ha tovább romlik a helyzet? Nyilvánvalóan nem elégedhet meg azzal, hogy bírál, érvel, feljelenti a rasszista uszítókat s követeli a jobbközép elhatárolódását. Arra sem várhat, hogy majdcsak kialakul az a nemzetközi együttműködés, amely a globális problémák megoldására a nemzeti kereteken túllépő, reális választ ad, olyan alternatívát, mely kizárja a fundamentalisták önpusztító kínálatát. Az embertelen szélsőjobboldali ideológia viszszaszorítására egyetlen esély, ha újra mozgósítani tudjuk és merjük ellene a társadalom humánus erőit. vissza Ripp Zoltán történész Hadüzenet a magyar iskoláknak 2001. szeptember 26. 8:00 Udvardy Zoltán Többfrontos támadást indított Adrian Nastase román miniszterelnök: a napokban kirohanásokat int ézett a ro mániai magyar nyelvű sajtó ellen, s a „más országok tankönyveit” használó iskolák igazgatóinak elbocsátásával fenyegetőzött. Az MNOnak adott nyilatkozatában Asztalos Ferenc, a román parlament oktatási bizottságának tagja kijelentette: Nastase anakroniszti kus törekvése, hogy gátat vessen a szabad informálódásnak, megvalósíthatatlan az internet korszakában. Nem ez az első alkalom, hogy Nastase ilyen kijelentéseket tesz – emlékeztetett Asztalos. A román kormányfő egy nemrég, a magyar többségű Kovás zna és Hargita megyékben tett útja során részt vett a csíkszeredai Octavian Goga és a Márton Áron líceumok tanévnyitóján. Nastase már ekkor támadta a „más országok tankönyveit” használó iskolákat, majd a tanévnyitókat követő fórumon még élesebben fogalmazo tt. Voltaképpen azt kifogásolta, hogy a magyar iskolákban Magyarországon nyomtatott tankönyvek alkalmazására „vetemednek”. Asztalos kijelentette: a román oktatási törvény lehetővé tette, hogy alternatív tankönyvek közül is lehessen választani, s ezeket az iskolák kiegészítő anyagként saját belátásuk szerint használhatják fel a tantervben foglalt kötelező anyagok kiegészítésére. Nastase azzal fenyegetőzik, hogy a – miután a tanfelügyelőségek kivizsgálják, mi folyik az inkriminált tanintézményekben – menesz teni fogják azokat az igazgatókat, akik eltűrik, hogy az irányításuk alatt álló iskolákban ne csak romániai könyvekből oktassanak. A kormányfő jelezte, hogy kiadták ezt az utasítást a megyei kormánybiztosoknak (prefektusoknak) is. A meciari Szlovákiában né hány éve sorra került, magyar iskolaigazgatók eltávolításával végződő állami hecckampányhoz kísértetiesen hasonlító miniszterelnöki kirohanásokat Asztalos egyenesen anakronisztikusnak és nevetségesnek tartja. Szerinte az internet korszakában egyenesen neve tséges az információs hozzájutását megtiltani. Ezáltal kitiltanák a másság iránti érdeklődést is. Az oktatási bizottság tagja hozzátette: a vonatkozó román törvények egyértelműen kimondják, hogy az alternatív tankönyvek is használhatóak az oktatásban. A ro mániai tankönyvpiac meglehetősen széles választékot nyújt, az oktatási minisztérium által versenyeztetett és jóváhagyott könyvek széles választéka áll rendelkezésre. „Azt pedig az oktatási törvény sehol nem írja, hogy segédeszközként nem szabad használni m ás
