Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-26
4 ezelőtti budapesti ülésén abban egyeztek meg, hogy a státustörvény kérdése szerepelni fog a jegyzőkönyvben. – A jegyzőkönyv abban a pillanatban lesz kész, ahogy világosabban fogjuk látni, miként állunk a státustörvénnyel és m iként fog a törvény értékelése a dokumentumban szerepelni – szögezte le Diaconescu. A román államtitkár elmondta, hogy az ülésen hét pontban foglalták össze a román fél konkrét észrevételeit a státustörvénnyel kapcsolatban. Ezek között Diaconescu megemlít ette a magyar igazolványok kiadásával összefüggő román fenntartásokat, azt az elvárást, hogy a törvény ne terjedjen ki a nem magyar nemzetiségű családtagokra. Román részről azt várják, hogy a törvény végrehajtása ne eredményezze személyekre vonatkozó adatbázisok létreho zását. Ugyancsak észrevételeket fogalmaztak meg a munkavállalással kapcsolatos kérdésekben. Diaconescu szerint van remény a megállapodásra, mivel a jelek szerint mindkét fél kész az engedményekre. Mint mondta, román részről nagyra értékelik, hogy a budape sti találkozó után a magyar fél most is kész volt komolyan, alaposan és konkrétan tárgyalni a törvényről. A román államtitkár szerint megalapozottan mondható, hogy egy adott pillanatban a két fél képes lesz alkalmazkodni egymás koncepciójához. Példaként e mlítette a pozitív diszkrimináció kérdését, amelynek tekintetében magyar fél román álláspontként könyvelte el, hogy az a gazdasági és szociális jogokra nem terjedhetne ki. Cristian Diaconescu végezetül hangsúlyozta: óriási különbség mutatkozik abban, ahog y a két fél megérti egymást a kisebbségek védelmét illetően és ahogy a státustörvényt különkülön értelmezik. vissza 20010925 / ROMÁNMAGYAR TÁRG YALÁSOK – ROMÁN KÜLÜ GYI ÁLLAMTITKÁR Bukarest, 2001. szeptember 25., kedd (MTI) – A kisebbségi kérdés egyoldalú erőlteté sével vádolta Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár Magyarországot a Jurnalul National című lapnak adott interjújában. Diaconescu, aki egyben a románmagyar kisebbségvédelmi szakbizottság társelnöke is, az erőteljesen nacionalista irányvonalat köv ető újság keddi számában megjelent interjújában úgy fogalmazott, hogy Magyarország az egyedüli állam Európában, amely a politikaidiplomáciai mechanizmusokat csakis a kisebbségi problémára szűkíti le. A román államtitkár szerint csak akkor lenne létjogosu ltsága a kisebbségi kérdés prioritásként történő felvetésének a románmagyar párbeszédben, ha hiányosságok lennének ezen a területen. – Senki, egyetlen európai intézmény sem hívta fel Románia figyelmét arra, hogy megszorításokat alkalmazna a magyar kisebb séggel szemben. A magyar fél által felvetett problémákat a helyi közigazgatási törvény és az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénynek megfelelően oldjuk meg – fogalmazott Diaconescu. A román államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: Bukares t azt kívánja elérni, hogy Magyarországon ugyanolyan keretben és szinten biztosítson képviseletet a magyarországi román kisebbségnek, mint amilyen képviseletet a romániai magyar kisebbség élvez Romániában. Véleménye szerint megfelelő képviselethez kellene jutniuk a magyarországi románoknak a magyarországi önkormányzatokban. Külön szóvá tette, hogy információi szerint egyre halogatják a Magyarországon működő román iskolák tatarozását. Diaconescu szerint az "egyoldalú magyar megközelítés" ad magyarázatot ar ra, hogy a két ország közötti alapszerződés keretében létrehozott kormányközi vegyes bizottság nem az előírt rendszerességgel tartja üléseit. – A magyar diplomácia rendkívül erőteljesen az eurorégiók keretében való együttműködésre helyezi a hangsúlyt – ot t, ahol magyar kisebbség él. Ugyanígy, a találkozók programjában a kisebbségi bizottságok kapnak elsőbbséget. Ez az egyoldalú megközelítés nem tetszik nekünk, de a szlovák kollégáinkkal folytatott megbeszélésekből az derült ki, hogy ők is csomagokról, több témáról szeretnének párbeszédet folytatni – mondta. A román külügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy Románia nem fél a párbeszédtől, és kész bármilyen témáról tárgyalni. Hangsúlyozta, a kisebbségvédelmi szakbizottság mostani bukaresti ülésére is román java slatra került sor, hogy ki lehessen jutni a két héttel ezelőtt Budapestben kialakult holtpontról. Diaconescu ugyanakkor hasznosnak is nevezte a budapesti ülést, mivel – mint mondta – a
