Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-19
3 ukrán” az a személy, aki Ukrajna határain kívül él, ukrán származású, megőrizte ukrán nyelvikulturális identitását és nem ukrán állampolgár. A koncepció szerint a „külföldi ukránok” maximum 120 napig tartózkodhatnak Ukrajn ában meghívólevél és vízum nélkül, legfeljebb háromévi időtartamra kaphatnak magán illetve szolgálati céllal ideiglenes tartózkodási vízumot (Vg 1.o.) http://www.vilaggazdasag.hu/ A RÉGIÓ HÍREI ➢ V ILÁGTÜKÖR A terrorválság segítheti az EUbővítést – Verheugen kedvező hatást vár … − ”Az USAban bekövetkezett borzalmas esemény rámutat majd az európai integráció fontosságára” – szögezte le litvániai látogatásán Verheugen (Vg 2.o.) http://www.vilaggazdasag.hu/ Lépfenével a világ ellen – Biológiai fegyvert vetnek be a terroristák? - Egy esetleges Afganisztánnal szembeni háború esetén Oszama bin Laden terroristái katonai hírszerzők szerint biológiai fegyvereket vet nének be (Nszv 3.o.) http://www.nepszava.hu/ Politikai nagyhét Washingtonban (Nsz 3.o.) http://www.nepszabadsag.hu/ Hét név az amerikai listán – Dokumentum a terroriz must támogató országokról (Nsz 3.o.) http://www.nepszabadsag.hu/ Az oroszok óva intik Busht (Nsz 2.o.) http://www.nepszabadsag.hu/ Cikkek: A státustörvényről tárgyaltak a RomániaEurópai Unió vegyes bizottságban Bukarest, 2001. szeptember 18. (MTI) - Románia nem kíván a kisebbségekról szóló törvények új generációjának kísérleti terepévé válni - jelentette ki kedden Mircea Geoana a román tö rvényhozás és az Európai Parlament vegyes bizottságának bukaresti ülésén a magyar státustörvény kapcsán. A magyar státustörvény a kormánypárti román társelnök, Liviu Maior szenátor döntése alapján került a Románia európai integrációját segítő vegyes bizott ság ülésének napirendjére. E napirendi pont vitáját lényegében Geoana állásfoglalásának ismertetése jelentette. A román külügyminiszter leszögezte, hogy mindaz, ami jó az Európai Uniónak, jó Romániának is. Tehát elfogadja azt, ha az Európai Unió általános érvényű egyezményt kíván elfogadni a határon túl élő nemzeti kisebbségek kérdéséről. - Azt azonban Románia nem fogadja el, hogy kizárólag a magyar nemzeti kisebbségek esetében létezzen a térségben egy törvény, amely új jogokat fogalmaz meg a kisebbségek s zámára. A román kormány nem érthet egyet azzal, hogy Romániában kísérletezzék ki a kisebbségeknek szóló törvények új generációját, mielőtt ezeket európai fórumokon megvitatnák - szögezte le. A státustörvény kérdéséhez a román parlamenti képviselők nem szól tak hozzá. Az európai parlamenti képviselők részéréről mindössze az az észrevétel hangzott el: a törvénynek nem szabad megzavarnia a két ország közötti kapcsolatokat, és e kapcsolatoknak nem szabad a törvény miatt magas szintről alacsonyabb szintre kerülni ük. A román társelnök szünet elrendelésével megakadályozta, hogy a kérdéshez a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselői hozzászólalhassanak. Az ülésről elfogadott zárónyilatkozatba a státustörvényről az került: a vegyes bizottság tudomásul veszi a Ro mániában kifejezett mély aggodalmat, és felkéri a két kormányt, folytasson további tárgyalásokat a törvény gyakorlati végrehajtásáról. A vegyes bizottság ülésén nem csak a státustörvény kérdésében tért el az RMDSZ és a többi román parlamenti párt képviselő inek álláspontja. Az RMDSZ részéről Szilágyi Zsolt és Pataki Júlia több kiegészítő javaslatot tett, ezeket a román parlamenti képviselők elutasították.
