Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-03
5 Farkas József György Hármas összefogás a státustörvény ellen? Cristian Diaconescu külügyi államtitkár Pozsonyban és Belgrádban a magyar státustörvényről folytatott konzultációkat szlová k, illetve jugoszláv kollégáival – közölte a román külügyminisztérium. Diaconescu augusztus 28. és 31. között kereste fel a két fővárost. Leszögezték: a három állam státustörvénnyel kapcsolatos álláspontja rendkívül közeli. Az elemzések bebizonyították: „m indhárom ország a törvény megkülönböztető és területen kívüli jellegét” kifogásolja, „főképp, ami a magyarigazolvány odaítélését illeti”. Mindhárom fél kifejezte óhaját, hogy mielőbb megismerkedjék a jogszabály végrehajtási utasításaival, ezeket azonban a magyar fél eddig nem hozta tudomásukra – hangsúlyozza a közlemény. A felek megegyeztek abban, hogy „a kétoldalú román – szlovák, illetve román – jugoszláv párbeszédet a Magyarország határain kívül élő magyarokról szóló törvény kapcsán folytatják”. vissza T. Sz. Z. A fülemüle nemcsak a bírónak fütyül Markó Béla RMDSZelnök szerint fel kell gyorsítani a tulajdonrendezést Romániában A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzékből támogatja a román kormányt. A Szociáldemokra ta Párttal (SZDP) kötött együttműködési megállapodásból az eltelt nyolc hónapos időszakban néhány pont megvalósult, azonban több ígéret nem teljesült. Markó Bélát, az RMDSZ elnökét kolozsvári tudósítónk a szövetség prioritásairól, a kormánypárttal történő együttműködés jövőjéről, a romániai nacionalista felhangok erősödéséről, és a szövetségen belüli feszültségekről kérdezte. – Hogyan értékeli az elmúlt nyolc hónapot, amelynek során az RMDSZ ellenzékből támogatta a román kormányt? – Egy bő fél évet lehet ig azán elemezni. A tavaly ősszel megválasztott kormány meglehetősen dinamikusan, nagy lendülettel kezdte a munkáját, és jó iramban indult a velünk kötött megállapodás teljesítése is. Azóta is a legfontosabb eredményként könyveljük el a közigazgatási törvény elfogadását, azon belül az anyanyelvhasználati rendelkezéseket. Ez az iram néhány hónap után lelassult. Ez érvényes az együttműködésre, de általában is a kormány munkájára. Példaként szintén a közigazgatási törvényt hozhatnám fel. Bár már néhány hónapja é rvénybe lépett, gondok vannak az alkalmazásával. Hiszen ahol nem mi vagyunk többségben, ott a nyelvhasználati rendelkezéseket gyakorlatilag nem alkalmazták. Egyik fő feladatunk, hogy a következő időszakban kikényszerítsük a törvény végrehajtását. – Mit teki nt az RMDSZ legnagyobb sikerének? – A tulajdonrendezés jogi kereteinek véglegesítését. Ez nem kizárólag az RMDSZ viszonylatában fontos, hanem az egész romániai társadalom szempontjából. A jogszabályok nem oldják meg ugyan százszázalékosan az elvett vagyonok visszajuttatását, de a tulajdonkérdést nagymértékben rendezni lehet. Amenynyiben ezt a törvényt tisztességesen végrehajtják, a föld- és erdővisszajuttatás záros határidőn belül befejezhető. Ugyanígy az államosított ingatlanok nagy része visszajuttatható, illetve a volt tulajdonosok kárpótolhatók. Beláthatónak tűnik a tulajdonkérdés rendezése Romániában. Ez nagyon fontos, mert ezen a téren az ország nagyon elkésett. – Az őszi parlamenti ciklusban melyek az RMDSZ prioritásai? – Az egyházaktól elvett, államosí tott javak kérdésében egyáltalán nem sikerült előrelépnünk, most ezt próbáljuk megoldani. Az RMDSZnek a következő hetekben törvénytervezetet kell készítenie, amit a kormánypárt elé terjesztünk. Általában is a tulajdon kérdését tekintjük prioritásnak, a fö ldek és erdők visszajuttatásának felgyorsítását akarjuk elérni, mert ezt még mindig akadályozni próbálják. Valószínűleg nemsokára reflektorfénybe kerül az alkotmánymódosítás kérdése is. Az egész alaptörvényt újra kell gondolni, eurokonformmá kell tenni. – A z RMDSZnek milyen konkrét reformjavaslatai vannak? – Felül kell vizsgálni az alapelveket is. Alaposan újra kell gondolni a legfontosabb állami intézmények felépítésére és működésére vonatkozó rendelkezéseket. Szerintünk például rossz a parlament jelenlegi szerkezete. A törvényhozás két házát meg lehet őrizni, de elfogadhatatlan, hogy a szenátusnak és a képviselőháznak ugyanolyan hatáskörei vannak. Ezt újra kell gondolni a kormány hatásköreivel együtt. Tisztázni kell a kormány és a parlament közti viszonyt. Ma ugyanis a kormánynak olyan hatáskörei vannak, amelyek a törvényhozói munkát csorbítják, hiszen a kabinetnek lehetősége van törvényerejű rendeleteket kibocsátani. Az elnöki intézményt is újra kell gondolni, hiszen – véleményünk szerint – parlamenti rend szer, parlamenti demokrácia felé kell haladni. Vagyis ezt a jelenlegi félerős elnöki rendszert meg kell változtatni. Ezeken kívül még számos problémát látunk: például az önkormányzatiság kérdését is meg kell vizsgálni, és az erre vonatkozó cikkelyeket módo sítani. Egy másik terület az emberi, és ezen belül a kisebbségi jogok kérdése. Létezik az alkotmányban erre vonatkozó cikkely, de az kevés és csonka. A nyelvhasználat kérdését a társadalmi élet különböző területein – közigazgatás, igazságszolgáltatás és má s területek – meg kellene oldani
