Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-18
5 A Romániában működő iszlám nem kormányzati szervezeteket olyan nemzetközi szervezetek koordinálják és finanszírozzák, mint a szaúdarábiai központú Iszlám Ifjúsági Világszövetség. A Román Hírszerző Szolgálat leszögezte: nincs olyan információ, hogy a Romániában létrehozott iszlám szervezetek közül bármelyiknek is kapcsolata lenne Oszama bin Laden terrorszervezetével. A r omán Belföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) ma ismerteti jelentését a román törvényhozás illetékes bizottságával a Románia területén tevékenykedő terroristacsoportokról. vissza Hírösszefoglalónk A Bertelsmann kezdeményezése a gyű lölet ellen A Bertelsmann médiakonszern, amelynek komoly érdekeltségei vannak az Egyesült Államokban is, valamennyi vállalkozási ágazatát átfogó kezdeményezést indított útjára a világhálón a New Yorki és a washingtoni terrortámadások áldozataival való sz olidaritás jegyében, „A szabadságért és az emberiességért – a gyűlölet és a terror ellen” mottóval. A konszern központjának, számos cégének, televíziócsatornájának, kiadóvállalatának és kiadványának honlapjain is elérhető weboldalon (www.terroropferusa.de ) egyrészt fórumot teremtettek az odalátogatóknak, hogy véleményt cseréljenek a történtekről, másrészt lehetőséget az adakozásra az áldozatok javára. A Bertelsmann egyébként élenjár a New Yorki áldozatok megsegítésében: Thomas Middlehoff, a konszern elnök e röviddel a terrortámadások után levélben tájékoztatta Rudolf Giulianit, a város polgármesterét, hogy a Bertelsmann egyegymillió dollárral támogatja a mentési munkálatokban életüket vesztett rendőrök és tűzoltók családjainak megsegítésére létesített alap okat. Ezenkívül a BMG külön alapot hoz létre, amely a lemezcég munkatársainak adományait gyűjti az elhunyt rendőrök, tűzoltók és mentők hozzátartozóinak javára. vissza Munkatársunktól Nem lépünk be a NATOba – nyilatkozta Ann a Lindh svéd külügyminiszter Amikor a terrorizmus elleni harcról van szó, nem lehetünk semlegesek – mondta lapunknak adott interjújában a svéd külügyminiszter asszony. Anna Lindh azonban úgy véli: az USA elleni terrortámadás utáni nemzetközi válságban ors zágának katonailag továbbra is el nem kötelezettnek kell maradnia, a svéd kormány nem fontolgatja a NATOtagságot. Az USA elleni támadásról: Tragédia, ami történt. Svédországot is fájdalmas veszteség ér te, több honfitársunk eltűnt a Világkereskedelmi Központ leomlásakor. Ez nem az Egyesült Államok vagy a NATO háborúja. Itt olyan harcról van szó, amelynek a lehető legtöbb államot kell egyesítenie. A svéd semlegességről: Nem vagyunk semlegesek akkor, amiko r a terrorizmus elleni harcról van szó. Katonailag el nem kötelezettek vagyunk, nem vagyunk tagjai a NATOnak, de amikor emberek halnak meg terrorista orvtámadások következtében, nem maradhatunk semlegesek. A NATOtagság lehetőségéről: Nem gondolkodunk azo n, hogy belépjünk a NATOba. Így minden helyzetben mi döntjük el, hogy mit tegyünk. Biztonságpolitikai doktrínánkat már megváltoztattuk, amikor beléptünk az Európai Unióba (EU). Előtte úgy gondoltuk: katonailag el nem kötelezettek vagyunk, hogy semlegesek maradhassunk a konfliktusokban. Az EUtagság után viszont ez úgy néz ki, hogy katonailag el nem kötelezettek vagyunk, és fenntartjuk magunknak a lehetőséget, hogy semlegesek lehessünk a konfliktusokban. Mi nem tettünk semlegességi nyilatkozatot, mint Svájc vagy Ausztria. Az európai biztonságpolitikáról: Sokkal hatékonyabb együttműködésre van szükség az uniós tagállamok között, de az Egyesült Államok és az EU között is. Ez vonatkozik a biztonságpolitikára és a hírszerzésre egyaránt. Ez a merénylet arra ösztö nöz minket, hogy folytassuk a közös európai kül- és biztonságpolitika kiépítését, beleértve az ütőképes közös haderőt. A svéd katonai segítségnyújtásról: Minden attól függ, hogy az amerikai kormány mit akar tenni ebben a helyzetben. Egyedül akarnak cseleke dni, NATOakciót terveznek, vagy szélesebb nemzetközi összefogást akarnak. Úgy gondolom, az USA nem akar egyedül lépni, de nem hiszem, hogy egy nemzetközi haderőt akarna toborozni. Washington politikai, hírszerzési együttműködést vár el inkább a nemzetközi közösségtől. Ha a svéd kormányt katonai együttműködésre kérnék fel, csak akkor cselekednénk, ha erre az ENSZ BT jóváhagyása is megvan. Az EUbővítésről: Nem hiszem, hogy a mostani válság befolyásolná a bővítési menetrendet. Sőt ezt egy újabb érvnek tekint em arra, hogy mielőbb új tagállamokat vegyünk fel az unióba. Szerintem az első tagok már 2004ben csatlakoznak. A magyar Gripenbeszerzésről: Ez nagyon pozitív döntés volt a magyar nemzetbiztonsági bizottság részéről. Úgy vélem, a Gripenek vásárlása nagyon jót tesz majd a kétoldalú kapcsolatoknak.
