Reggeli Sajtófigyelő, 2001. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-09-17
4 kemény háborúról”. A többi európai szövetséges is megígér minden segítséget és szolidaritást, de nem háb orúról, hanem a terrorizmus elleni fellépés „minden szükséges eszközéről” beszél. Tehát katonai akciók helyett inkább politikai és gazdasági lépéseket sürget. Német, francia és belga részről még az is nyomatékosan elhangzik, hogy „nem állunk hadban”. Az e urópaiak az amerikai visszacsapást csak akkor támogatják, ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy Oszama bin Laden a merényletek értelmi szerzője, és az akciók szervezéséhez szabad kezet adott Afganisztán (vagy más állam), illetve ha a válaszcsapásnak a megto rláson kívül is lesz valami értelme, például megsemmisít valamilyen terroristafészket, és nem jár civilek aránytalan mértékű pusztításával. Ugyanakkor az európai vezetők zöme tudomásul veszi, hogy Washington saját maga dönt – és e döntéssel, bármi lesz is, az öreg kontinensen kénytelenek lesznek egyetérteni. Amerika egyelőre nem kért katonai közreműködést szövetségeseitől. NagyBritannia, Spanyolország, Olaszország, Törökország és Lengyelország máris jelezte, hogy kész erre, a többiek óvatosabb nyilatkozat okat tesznek. Oroszország – a csecsen helyzet, a Kaukázus helyzete, és a volt szovjet KözépÁzsia fenyegetettsége miatt – készségesebb. Moszkva hétezer katonáját riadókészültségbe helyezte a tádzsik – afgán határon, és a hírek szerint komoly hírszerzési seg ítséget ad Amerikának. Oroszország állítólag latba veti az iszlám világ egy részében élvezett befolyását Bin Laden kiadatása érdekében is. Kína még két feltételhez köti az amerikai válaszcsapás támogatását: a katonai akciók az ENSZ Biztonsági Tanácsának f elhatalmazása alapján történjenek, és Peking nyerjen bebocsátást a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO). Ez utóbbira állítólag máris ígéretet kapott. A kulcsszerepbe került Pakisztánnal súlyos konfliktusban álló India azonnal és határozottan Amerika mellé állt. A kínai és indiai magatartás meghatározhatja DélkeletÁzsia többi államának álláspontját, és a térség fontos szerepet kaphat a minél szélesebb körű antiterrorista koalícióban. Sőt, a Washington szemében fontos Ázsia biztonsági ellensúlya lehet a várh atóan tovább súlyosbodó közelkeleti bizonytalanságoknak, esetleg az európai vonakodásnak is. Sokak szerint az új amerikai fő szempont – „valaki vagy velünk van, vagy ellenünk” – egy időre átrendezheti a nemzetközi kapcsolatokat, zárójelbe téve az eddigi m egfontolásokat. vissza Füzes Oszkár A kormány nem tart fenyegetéstől Martonyi János szerint az egész emberiséget érte terrortámadás Az amerikai tragédia következtében semmilyen veszély nem fenyegeti hazánkat – ez hangzott el a kormány hét végi, a balatonöszödi kormányüdülőben tartott kihelyezett ülésén. A nemzetbiztonsági kabinet ma újra áttekinti a helyzetet, és határoz arról, szükség vane a múlt héten meghozott biztonsági intézkedések fenntartására, illetve újabbak elrendel ésére. Az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadás után hozott biztonsági intézkedések végrehajtásáról is beszámoltak a miniszterek a kormány hét végi, Balatonöszödön rendezett kihelyezett ülésén. Martonyi János, a külügyi tárca irányítója szombat d élután a kormányülés helyszínén rendezett sajtótájékoztatón kijelentette: Magyarországot sem közvetlenül, sem közvetve nem fenyegeti semmilyen veszély. A külügyminiszter azt mondta: a terrortámadás az egész emberiséget érte, ezért egyé rtelmű szolidaritást kell vállalnunk a megtámadottakkal. – Álláspontunk az, hogy az Egyesült Államokat fegyveres támadás érte, ezért érvénybe lép a washingtoni NATOszerződés 5. cikkelye a közös védelemről – jelentette ki Martonyi János. Hozzátette: ennek feltétele, hogy bebizonyosodjon, a támadás külföldről érte Amerikát. A külügyminiszter megjegyezte: a magyar kormány eddig semmilyen megkeresést, jelzést nem kapott azzal kapcsolatban, hogy az USA Magyarország segítségét kérné. – Ez a segítség két- vagy tö bboldalú, diplomáciai, politikai, információs, gazdasági vagy katonai jellegű is lehet – mondta a külügyminiszter. Martonyi János leszögezte ugyanakkor, hogy hétfőig mindenképpen érvényben maradnak azok a biztonsági intézkedések, amelyeket a magyar nemzetb iztonsági kabinet hozott a terrortámadások után. A kabinet tagjai ma vizsgálják meg újra, hogy a kialakult helyzetben milyen lépésekre van szükség az ország biztonsága érdekében. Matolcsy György, a gazdasági tárca vezetője úgy látja, hogy hazánkat nem feny egetik gazdasági válságjelenségek, véleménye szerint általános gazdasági világválságtól sem kell tartani az Amerikában történt merényletek után. Az amerikai gazdaság növekedése ugyan tovább lassulhat, ez azonban csekély hatással lesz az európai országokra, így Magyarországra is, mivel ezek az államok jórészt egymással kereskednek – mondta a miniszter. Hozzátette: a magyar – amerikai kereskedelem mindössze a nemzeti össztermékünk három százalékát teszi ki.
