Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-13
3 Pilcz Nándor Tovább tart a román kárrendezés Gui Angéla Munkatársunktól Felküldve: 2001. augusztu s 13. 9 . oldal Újabb három hónap áll rendelkezésre, hogy visszaigényeljék Romániában államosított ingatlanjaikat a jelenleg külföldön élő egykori tulajdonosok. A kérvények benyújtásának határideje a jogszabály értelmében éppen ma járt volna le, a román k ormány azonban sürgősségi kormányrendeletben hosszabbította meg a határidőt. Nem követeli meg az államosított ingatlanokról szóló törvény a jog érvényesítéséhez a román állampolgárságot, tehát azok is viszszakaphatják házaikat, akik kizárólag más állampolg ársággal rendelkeznek. A jogszabály értelmében azok kérhetik vissza jogos ingatlanjaikat, akiktől ezt 1945. március 6. és 1989. december 22. között kobozták el, s akik Romániából való távozásukat követően nem részesültek semmilyen kárpótlásban. Információn k szerint csak Kolozsváron több mint ezer ingatlant kértek vissza, Bukarestben pedig már a tizenegyezret is meghaladta az iktatott kérvények száma. Sok magyar állampolgár még nem élt igénylési jogával, szerkesztőségünkhöz pedig szinte naponta fordulnak táj ékoztatásért az érintettek. Az RMDSZ eddig semmilyen formában nem népszerűsítette a törvényt, nem indított kampányt annak érdekében, hogy minél többen tudomást szerezzenek a jogszabályról, s nem nyitott információs irodát Budapesten, mint azt a földtörvény életbe lépését követőn tette. Takács Csaba ügyvezető elnök májusban azt nyilatkozta lapunknak, hogy az RMDSZnek szándékában áll ugyan foglalkozni a kérdéssel, de az érintettek forduljanak a budapesti román nagykövetséghez, a szövetség ugyanis nem tud seg íteni mindaddig, míg nem jelenik meg a jogszabály végrehajtására vonatkozó utasítás. Néhány nappal ezelőtt ismét arra voltunk kíváncsiak: az RMDSZ milyen szerepet vállal annak érdekében, hogy minél több magyar visszakaphassa egykor elkobzott ingatlanját. T akács ekkor kifejtette, hogy aki betelefonált az RMDSZhez, annak felvilágosítást adtak. A határidő meghosszabbítása egyébként az utolsó percig bizonytalan volt. Adrian Nastase román kormányfő Izraelben járva ugyan már július közepén bejelentette, hogy kit olják az időpontot, a meghosszabbításról szóló döntést azonban a kormány mellett a parlamentnek is el kell fogadnia. Miközben a román országgyűlés honatyái nyári szabadságukat töltötték, a Nastasekabinet valóban kibocsátott egy sürgősségi kormányrendelete t a három hónapos meghosszabbításra vonatkozóan. A rendelet életbe lépéséhez ennek a hivatalos közlönyben való megjelenésén kívül egyes román politikusok szerint a parlament jóvágyása is szükséges. A rendkívüli ülésszak összehívásának az esélye napról napr a reménytelenebbnek tűnt, igazából Bukarest főpolgármesterén kívül alig sürgette valaki a ház közös ülésének megtartását. Traian Basescu demokrata párti képviselő ekkor valóságos sajtókampányt indított, és az összes román napilap azt harsogta, hogy a főpol gármestert nem érdekli, lesze parlamenti döntés, az ő hivatala augusztus 14e után is el fogja fogadni a kérvényeket. Mint a főpolgármester hangoztatta, Romániának legalább ennyit jóvá kellene tenni a kommunizmus örökségéből. A Krónika című erdélyi napila p ekkor vezércikkben nevezte furcsának hogy amint a kormányfő bizonyos érdekek nyomására meghoszszabbítaná a lejáró határidőt, legfontosabb „kormányzópartnere”, az RMDSZ nem siet a segítségére, hanem velős magyarázatokba kezd a pihenőszabadságról. „Mit gon doljon erről az a »néhány« polgár, aki emiatt lemarad a hivatalos procedúra beindításáról? Talán menjen el ő is nyaralni, hogy legalább ott ne hallja, milyen ordító nagy empátiával képviselik ügyét?” – tette fel a költői kérdést a cikkíró. A román miniszte relnök végül is állta a szavát. A kormányfő szóvivője bejelentette, hogy a meghosszabbításról szóló kormányrendelet augusztus 13án, azaz ma napvilágot lát a hivatalos közlönyben, s még a mai nap folyamán a parlament elé terjesztik. A törvény értelmében az önkényesen átvett ingatlanokat a román állam lehetőleg természetben szolgáltatja vissza. Ha ez nem lehetséges, akkor „arányos jóvátételi intézkedést” állapít meg, értékjegyek vagy pénzbeli kárpótlás odaítélésével. A törvény jogalanyai az egykori tulajdono sok vagy azok leszármazottai lehetnek. Mihály egykori román király szabályszerű kérvényt nyújtott be a nagypeleskei, kispeleskei és foisori kastélyának visszaigénylésére. A három épület közül a legjelentősebb anyagi és művészi értéket az 1879ben I. Káro ly által építtetett, végső formáját 1914ben elnyert nagypeleskei kastély jelenti, amelyet a szakértők jelenleg húszmillió dollárra becsülnek. Az épület bizonyíthatóan a volt uralkodó családi örökségét, személyes vagyonát képezi.
