Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-07
4 hogy a magukat magyar nemzetiségűnek valló polgárokat előnyökben részesítsék, de erre csak "olyan módozatok és mechanizmusok révén kerülhet so r, amelyek összehasonlíthatók a Szlovákia határain kívül élő szlovákokról rendelkező törvény tartalmával". Jaroslav Chlebo "a nemzetközi jog tekintetében kényes kérdésnek" nevezte, hogy a státustörvény vonatkozásában érintett országok egyezményben rendezi ke majd a magyar jogszabály alkalmazásának kérdését – írta a SITA szlovák hírügynökség. Egyben emlékeztetett arra, hogy Szlovákia a magyar jogszabályt korántsem fogadta lelkesedéssel, mert – fő kifogásai szerint – itt arról lenne szó, hogy "egy belső magy ar jogszabály más ország területén is hatályos lenne". vissza 20010806 / SÁTUSTÖRVÁNY – ROMÁN IA ÉS A TÖRTÉNELMI M ÍTOSZ – BUKARESTI LAPOK Bukarest, 2001. augusztus 6., hétfő (MTI) – A román hatóságok túlméretezett történelm i megemlékezésekkel és mítoszokkal próbálják ellensúlyozni a magyar státustörvényben kilátásba helyezett "magyar igazolvány keltette zavarokat" – írta a hétfői román sajtó. A National című napilap egy hivatalos közlemény alapján beszámolt arról, hogy a vi lág románjainak egységéért síkra szálló kulturális liga 25 más román civil szervezet közreműködésével augusztus 9. és 19. között megszervezi "az első román egyesülés megvalósítójaként" nyilvántartott Mihály vajda (Mihai Viteazul) halála 400. évfordulójára való megemlékezést. Az országos zarándoklatként elképzelt és megszervezett megemlékezés Ion Iliescu államfő és Teoctist ortodox pátriárka jelenlétében a Román Akadémián megtartandó rendezvénnyel indul, melynek részvevői aztán mintegy 1700 kilométeresre te rvezett jelképes zarándokútra indulnak. A zarándokút résztvevői Bukaresttől Targovisten, Craiován, Gyulafehérváron, Kolozsváron, Zilahon, Nagybányán át Suceaváig és Jászvásárig (Iasi) követnék a román fejedelemségek első egyesülését megkísérlő Mihály vajd a által bejárt helyeket. A nemzeti lobogók alatt vonuló zarándokok az ország minden tájáról begyűjtött földmintákat tartalmazó urnát vinnének magukkal, amelyet aztán a Mihály vajdáról elnevezett bukaresti templomban, onnan pedig a majdan felépülő Nemzeti M egmentés Katedrálisában helyeznek majd el. Mint a lap megírta, a megemlékezés arányait az teszi igazán érdekessé, hogy a rendezvény egybeesik "a vitatott magyar igazolvány által keltett zavarokkal". Ez alkalommal ugyanis – mutatott rá a National – kitűnt, hogy sok román semmibe vette nemzeti identitását és bizonyos anyagi természetű előnyöket biztosító igazolvány kedvéért szívesen lemondana nemzetiségéről is. Ilyen körülmények között "a magyarok által megölt Mihai Viteazul mítoszával a román hatóságok megp róbálják felébreszteni a románok nacionalizmusát és patriotizmusát" – írta a bukaresti napilap. vissza 20010806 / MSZP – KONFERENCIA A HATÁRON TÚLI MAGYAR OKRÓL SZÓLÓ PROGRAMRÓL Budapest, 2001. augusztus 6., hétfő (MTI) – A szocialisták a határon túli magyarság szülőföldön való megélhetésének legfőbb biztosítékait a magyar közösségeknek az adott országok társadalmába történő autonóm integrációjában látják – rögzíti az MSZP határon túli magyarokról szóló választási programja, amelynek szakmai vitája hétfőn kezdődött meg Budapesten. Tabajdi Csaba parlamenti képviselő, a legnagyobb ellenzéki párt Közép- és KeletEurópa Tagozatának vezetője az MSZP székházában tartott rendezvényen hangsúlyozta: nem szabad, hogy a határon túli ma gyarok ügye csatározások tárgya legyen a 2002es választások során. Úgy ítélte meg: a kedvezménytörvény elsöprő parlamenti támogatása reményt ad arra, hogy a határon túli magyarság ügyét a jövőben megkerülhetetlen kérdésként kezeljék Magyarországon, bárk i kerül is kormányra 2002ben. Szavai szerint pártja a nemzetépítést és a társadalomépítést csak együtt tudja elképzelni. Jelezte továbbá, hogy a kisebbségi problémák megoldásához egyszerre van szükség a magyarmagyar integrációra és a kétoldalú együttműk ödésre. Tabajdi Csaba kijelentette, a határon túli magyarok problémáinak kezelésében egzisztenciateremtő programok kidolgozását tartja a legfontosabbnak. Emellett szerinte kiemelt jelentőségű a kulturális kapcsolatok erősítése, szórványprogramok kimunkálá sa, valamint egy koncentrált nemzetstratégia felvázolása.
