Reggeli Sajtófigyelő, 2001. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-08-04
6 személyek vásárolnak fel spekulációs céllal termőföldeket. A szóban forgó írás hozzátette, hogy mivel Románia megszigorította a parlagon hagyott területek tulajdonosainak adóztatását, az ország területén te rmőföldet birtokló magyar vállalkozók nehéz helyzetbe kerülhetnek. Nos, a helyszínen teljesen másképpen fest a helyzet. Sem a Székelyföldön, sem a Partiumban, sem KözépErdélyben, de még a Bánságban sem tudnak arról, hogy az elmúlt években vagy hónapokba n magyarországi vállalkozók nagyobb termőföldterületeket szereztek volna meg. Annak ellenére, hogy a romániai termőföldek iránt is van kereslet. A Bánságban például tényleg megjelentek a termőföldek iránt érdeklődő külföldiek. Ezek zömmel olaszok, de egykét osztrák is akad közöttük. Olaszok vásároltak nagyobb földterületeket Biharban is, német vállalkozók KözépErdélyben, és többnyire helyi strómanok útján román magánszemélyek a Székelyföldön. Romániában már hektáronkénti 23 millió lejért (2030 ezer forintért) is lehet földet vásárolni. Azaz – bagóért. Igaz, a jobb termőföldek itt is jóval drágábbak, a kiváló minőségű bánsági területek hektárjáért itt is meg kell fizetnie a vásárlónak a 1520 millió lejt (150200 ezer forintot). Kolumbán Gábor, a Har gita megyei tanács volt elnöke, aki a székelyföldi régió gazdasági összefüggéseinek szakavatott ismerője, úgy véli, valóban vannak magyar nevű vállalkozók, akik nagyobb földterületeket szereztek az utóbbi években Székelyföldön – többnyire bankoktól kapott hitelekből – , ám azok mind román állampolgárok. Hogy pontosan kik állnak ezek mögött a földvásárlók mögött, azt a szakértő is csak sejti. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy olyan strómanok ők, akik regáti románok megbízását hajtják végre. Ennek ellenére Kolumbán szerint a jelenség – amely a Székelyföldön mindig tetten érhető volt – egyelőre nem veszélyes. Kérdésünkre elmondta: a Székelyföld „gyarmatosításának” igénye mind magyar, mind pedig román oldalról idejekorán megfogalmazódott. A magyarok azonban n em földvásárlókként, hanem multinacionális vállalkozókként jelentek meg itt. Elsősorban a székelyföldi olcsó és jól képzett munkaerő vonzotta ezeket a vállalkozókat, akik főképp a korábban NyugatMagyarországon működő vállalkozásaikat telepítették át a rég ióba. A románok ezzel szemben földeket és erdőket vásárolnak – de főleg belterületnek alkalmas külterületeket. Kolumbán úgy érzékeli, ezeket a tranzakciókat nem annyira a betelepítési, mint inkább az üzleti szándék hozza létre. A székelyföldi regionális fe jlesztés szakértője azt állítja, hogy a magyarországi vállalkozók pontosan tudják: a székelyföldi termőföldek mezőgazdasági termelési szempontból nem versenyképesek. Itt az állattenyésztés az egyik legjövedelmezőbbnek ígérkező gazdálkodási ágazat, ahhoz az onban havasi legelők kellenek, s azok idegen kézbe jutásáról eddig még senki sem hallott. A romániai földpiacon a szabályt erősítő kivételként magyar vállalkozók is jelen vannak. Egyikük távol Erdélytől, a moldvai Jászvásár környékén, a román – moldáv határ tól nem messze vásárolt több száz hektárnyi szőlőt. A helyi románokkal művelteti, a mustot pedig részben Magyarországra szállítja, részben Romániában értékesíti. A szabad földpiac tényleges kialakulását azonban akadályozza, hogy Romániában most van folyam atban a termőföldek reprivatizálása. 1991ben tíz hektárig juttatták vissza a termőföldeket volt tulajdonosaiknak, a tavaly elfogadott és az idén módosított jogszabály értelmében pedig legfeljebb 50 hektárnyi termőföldet és 10 hektárnyi erdőt igényelhet vi ssza az, akitől annak idején elvették, illetve annak törvényes örököse. A birtoklevelek kiosztása tekintetében hatalmas késések vannak, ennek ellenére a földek adásvétele lassan beindult. A föld értéke azonban igen alacsony, mert nincs fizetőképes kereslet a termőföldekre. A külföldiek bármekkora földterületet megszerezhetnek Romániában. Erről a Ciorbeakormány által 1997ben elfogadott sürgősségi kormányrendelet döntött. E szerint a külföldi tőkével törvényesen működő romániai vállalatok „működésük teljes időtartamára birtokukba vehetnek” ingatlanokat és termőföldet is. A jogszabály nagyvonalúsága abból is megállapítható, hogy a külföldi tulajdonban lévő vállalatok (kft.k, rt.k) akkora termőföldterületre szerezhetnek tulajdonjogot, amekkora szükséges épp en folytatott, illetve még csak tervezett tevékenységükhöz. Az egyetlen megkötés abban áll, hogy a külföldi tőkével működő román vállalat felszámolása esetén a felszámolónak kötelessége a társaság által birtokolt termőföldeket a megszűnéstől számított egy éven belül elidegeníteni. A gyakorlatban a külföldieknek minimális összegért kft.t kell bejegyezniük, s azon keresztül korlátlanul vásárolhatnak termőföldet. Zsebszerződésekre semmi szükség nincs, még abban az esetben sem, ha az eladó nem kapta kézhez bi rtoklevelét, s egyelőre csupán birtokba helyezési jegyzőkönyvvel rendelkezik. Ilyen esetekben is közjegyző előtt lehet megkötni az adásvételi szerződést, azzal a kikötéssel, hogy a szóban forgó földterület bejegyzését a földhivatalban a birtoklevél kézhezv ételét követően végzik el. Nemrég a román kormány módosította a mezőgazdasági adótörvény egyik szakaszát, amelyben a mezőgazdasági „jövedelemadót” „területadóra” változtatta. Az intézkedés csakis a tíz hektárnál nagyobb termőföldeket érinti, amely terület ekre a jövő évtől abban az esetben is adót kell fizetni, ha azokat a tulajdonos nem műveli meg. Ha a kabinet javaslatát a törvényhozás is elfogadja, 2002. január elsejétől a parlagon hagyott földekre a helyi önkormányzatok által – a termőföld minőségének f üggvényében – felbecsült jövedelem 15 százalékát kell majd az államkasszába befizetni.
